A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)
Régészet - Németi János–Dani János: Néhány kora bronzkori sír az Érmellékről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország). Adalékok ÉK-Magyarország és ÉNy-Románia kora bronzkorához
Néhány kora bronzkori sír az Érmeitekről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország) A VI-VII. szelvény határán, még a humuszrétegben, a felszíntől kb. 40 cm mélyen, hamvasztásos urnasírnak értelmezhető, három edényből álló együttesre bukkant („A" objektum) az ásató, azonban hamvasztott csontokat az erózió vagy a későbbi bolygatás miatt már nem tudott gyűjteni. 6 Az objektum foltját nem lehetett megfigyelni (6. kép 3.). A felmerülő lehető-ségek közül nem zárhatjuk ki, hogy szimbolikus sírról van szó, ami érthetővé teszi a hamvak hiányát. Mellékletek: 1. Urnaként egy hordó testű, hengeres nyakú, enyhén kihajló peremű, narancsvörös fazék szolgálhatott. A hengeres nyakat a testtől enyhe törés választja el, ezen a vonalon valószínűleg négy, szimmetrikusan elhelyezett, kissé ovális bütyökkel díszítették. A nyaki törés alatt vékonyan felvitt agyagmázon kialakított, ferde behúzkodásokkal van díszítve (7. kép 1.). Pá: kb. 18,2 cm, Fá: 10,5 cm, Á: kb. 19,7 cm, M: kb. 23,8 cm. 2. Kettős kónikus, vállán körbefutó, ujjbenyomkodással tagolt bordával díszített vörös - helyenként szürke foltos - tál lehetett az urna fedele. Kihajló pereme letört (7. kép 2.). Pá: nem mérhető, Fá: 11 cm, A: kb. 26,7 cm, töredékes M: 11,3 cm. 3. Lekerekített kettős kónikus testű, kívül vörösesbarnás - szürke-fehér foltos -, belül szürkésfekete tárolóedény. A hasi részén kerek, nagyméretű bütyökkel/bütykökkel(?) díszítették. Alja mélyen, inkább haránt irányban seprűzött (Besenstrich), a bütyök feletti rész azonban sima (7. kép 3.). Pá: nem mérhető, Fá: nem mérhető, A: kb. 39,3 cm, töredékes M: kb. 11 cm. 4. Debrecen-Köntöskert, Bezerédj u. 30. (Magyarország) Horváth László édesanyja, Horváth Mihályné gyümölcsöskertjében köszméte ültetése során bukkant rá egy kora bronzkori urnasírra, melynek kibontását Dani János fejezte be. 7 A lelőhely egy ÉK-DNy-i irányban elnyúló, a környező, mélyebben fekvő területekből jelentősen kiemelkedő homokdombon található (8. kép 1.). Az urnasír számára egy lekerekített sarkú téglalap alakú gödröt ástak, melynek mindkét végén kisebb bemélyedés volt. Az urnát nem közvetlenül a bolygatatlan talajra helyezték, hanem kb. 10 cm vastag barna, humuszos homok fölé került. A sírgödör közepére, szájjal felfelé (8. kép 2.) helyezték el. Az urna aljába a hamvak közé tettek egy cilindrikus, antropomorf díszítésű kis poharat - oldalára billenve találtuk meg -, majd egy fordított csonka kúp alakú, ívelten kihajló, duzzadt peremű tállal lefedték úgy, hogy azt az aljával lefelé helyezték bele az urna szájába 8 (8. kép 3.). Az urna ilyen módon való lefedése egyébként jól ismert pl. Piskoltról (Pucolt) a 74-es, 90-es és 121-es sírok esetében (NÉMETI 1979. Fig. 1: 1-3.). Az urnában egy 18-25 év közötti gracilis fiatal nő maradványait találtuk. A hamvasztás alacsony hőfokú és egyenetlen lehetett. A halottat valószínűleg jobb oldalára fektetve hamvasztották el. Ahogyan a bobádi sírnál, ebben az esetben sem találták a fogak legapróbb maradványait sem a hamvak között. Ezzel hétre emelkedett azon hamvasztásos sírok száma, melyekben valamilyen okból nem találtunk fogat. Az urnába nemcsak a halott maradványai, hanem elhamvasztott állatok csontjai is bekerültek. Ezt már a Gáborján-Csapszékparton feltárt urnasír esetében is megfigyelte Szathmáry L. (SZATHMÁRY 1981. 41.). Felmerülhet, hogy a hamvak egy részét a sír alján szétszórták, mivel az urnán kívül a sírgödör alsó részében is találtunk néhány kalcinált csonttöredéket. Ezt azonban inkább a korábbi köszméte gyökerei és esetleges más tényezők (pl. állatjárat) által okozott bolygatással magyarázhatjuk, mivel a tálhoz tartozó töredékek is előkerültek a sírgödör betöltéséből. 6 JAM Ad. 96.15; Almássy Katalin szíves szóbeli közlése. 7 Ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket Horváth Lászlónak a leletbejelentésért és azért, hogy a leletanyagot a Déri Múzeumnak adományozta. 8 A tál peremének belső átmérője kisebb, mint az urna peremének külső átmérője, ezért nem lehetett a tálat szájjal lefelé az urnára borítani, csak a fent leírt módon volt lehetséges az urna befedése. 103