A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Németi János–Dani János: Néhány kora bronzkori sír az Érmellékről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország). Adalékok ÉK-Magyarország és ÉNy-Románia kora bronzkorához

Néhány kora bronzkori sír az Érmeitekről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország) Gömbölyű, öblös hasú, fordított csonka kúpos edény viszonylag keskeny fenékrésszel. Testét a fülek vonalától az aljáig nem túl mély, rendezetlen, inkább függőleges seprűzés (Besenstrich) borítja (3. kép). Pá: 18 cm, Fá: 9,5 cm, A: 26,5 cm, M: 26,2 cm. 2. A hamweder fedőjeként egy szmtzn fazék alakú edény szolgált, amely a töredékekből jól rekonstruálható volt. ívelten kihajló, sima nyakú és peremű; gömbölyded hasú; a vállon feltehetőleg négy, szimmetrikusan elhelyezett, kerek bütyök található. A bütykök vonalától a fenék felé fésűszerű eszközzel bekarcolt dísz látható eléggé elnagyolva, kevéssé bemélyítve, szintén rendezetlenül, inkább horizontálisan elhelyezve (4. kép). Méretei bizonytalanok, Pá: kb.19 cm, Fá: nem mérhető, A: kb. 24,3 cm, M: nem mérhető. 2. Andrid/ Erendréd - Dinde§ti / Erdengeleg (Románia) Az érdengelegi általános iskola gyűjteményében találtunk egy leletegyüttest, amelyről - sajnálatos módon - sem azt nem tudjuk, hogy mikor került be a gyűjteménybe, sem azt, hogy milyen körülmények között és pontosan hol találták. Az azonban kétségtelen, hogy az edények egy együttest alkotnak s egyszerre kerültek az iskolai gyűjteménybe.

2 Bár csontmaradványokat már nem találtunk bennük,

3 mégis valószínűnek tarthatjuk, hogy urnás sír leleteivel állunk szemben, amely a fent említett két helység valamelyikéből származik. Mindkét - egymással szomszédos - falu határából több bronzkori települést ismerünk: ezek Andrid területéről a Curtea grajdurilor, fosta fermä C.A.P. kora bronzkor végi telep, valamint a Dámbul taurului (Bikadomb) bronzkori teli; míg Dinde§ti területéről a Cetate (Várdomb) lelőhelyen 1965-ben megszondázott, szintén teliszerű erődített település alsó szintje, mely kora bronzkorinak bizonyult.

4 Mindkét falu az Ér jobb oldali magas partján terül el és a kora bronzkortól a koszideri fázisig szinte állandóan lakott hely volt. Mellékletek: 1. ívelten csonka kúpos, enyhén profilált aljú, gömbölyű hasú, hengeres nyakú, kihajló pereműfazék. Meglévő töredékei alapján rekonstruálható. Ez szolgálhatott urnaként. A nyak alján horizontálisan - valószínűleg szimmetrikusan - elhelyezett, négy hosszúkás, tagolt bütyök látható. A nyak aljától lefelé mély seprűs dísz (Besenstrich) található, melyet az edény falára felkent vagy ráfröcskölt agyagból kialakított durva felületbe mélyítettek be. A seprűzés legjobban a vállrészen látható, a fazék alján szinte teljesen lekopott (5. kép 1). Pá: 23 cm, Fá: 12 cm, A: 26 cm, M: kb. 30 cm. A seprűzés esetén talán nem is kimondottan díszítéssel állunk szemben, hanem valamilyen gyakorlati meggondoláson alapszik a művelet. Ezt a felületkiképzést vagy azért készítették, mert az érdes, durva felületet könnyebb megfogni, kevéssé csúszik az edény fala, vagy az így kialakított nagyobb felület miatt könnyebb volt átmelegíteni az edényt. 2. Az előbbi edényt egy tál kísérte, ami a fedő szerepét tölthette be. Eredetileg ép lehetett, mert a meglévő töredékek alapján egészen könnyen rekonstruálható. Kettős csonka kúpos testű jól ismert típus élesen profilált hassal, a hasi élen horizontálisan elhelyezett, kis hosszúkás bütyök/bütykökkel(?). Pereme erősen kihajló, szürkésbarnás, felső része jól, alja kevésbé jól eldolgozott, sima felületű (5. kép 2). Pá: 24 cm, Fá: 8 cm, A: 26 cm, M: kb. 15,4 cm. 3. Kállósemjén-Forrástanya (Magyarország) A lelőhelyen 1996-ban Almássy Katalin

5 végzett ásatást kelta település után kutatva (6. kép). A feltárás során előkerült a kora bronzkori Nyírségkultúra egy bolygatatlan gödre (22. objektum), illetve a kelta település által bolygatott, számos másodlagos helyzetben lévő vagy szórvány nyírségi töredék is. 2 A Németi János által 1977-ben készített leltárban még nem szerepelt, így valószínű, hogy a nyolcvanas években találták és akkor kerülhetett az iskola gyűjteményébe. A bekerülés idején a csaknem ép edények minden töredéke meglehetett. 3 Mivel a találáskor régész nem volt jelen, így a hamvakat figyelmen kívül hagyva valószínűleg össze sem gyűjtötték; esetleg később, még a nagykárolyi múzeumba kerülés előtt elkallódhattak. 4 Közöletlen anyagok a nagykárolyi múzeumban. 5 Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Almássy Katalinnak a kora bronzkori leletek közlésre való átengedéséért. 99