A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)
Történelem - Németh Péter: A cégényi (Szatmár megye) monostor 1181. évi birtokösszeírásának helynevei
A cégényi (Szatmár megye) monostor 1181. évi birtokösszeírásának helynevei [Maksai szerint várát 1364-ben említik (MAKSAI 1940. 115.), ez azonban a másik Becs-re vonatkozik! (Ld. ENGEL 1996. 1. 275.!)]. 1427-ben a rokon Gacsályi Elleus fia László és fiai Miklós és Gergely itteni birtokrészét is Kusalyi Jakcs István özvegye és fiai, Mihály és László ellenében Gacsályi Tamás fia Tamás-nak ítélik. Középkori temploma a Tiszába omlott, felirata szerint 1469-ben épült (PESTY 1864.). - Ma Tiszabecs - (HNT 1892. 1608: 2805 kh.). BORSON 1181/288/366/XV.sz.: cum Bezeny de Bozan [*:Borsan], ...ad Bosan [*:Borsan], cca. Busám (REGARP. 1/1, 133. reg.). A mindössze egyszer, 1181-ben említett település, ahol besenyők {Bezeny) laktak, a cégényi monostor Szekeres birtokának határjárásában tűnik fel; itt kezdődik és zárul Szekeres határa, más helyen pedig érintkezik Cseke, Gebusa, Milota és Túr határvonalával. Györffy György „Bozan"-]. besenyőket említ, s úgy véli, hogy a Szekerestől K-re a [túr-]ricsei és a gacsályi határ Besenyő helynevei őrizték meg a település helyét (GYÖRFFY 1990. 161., ld. KÁLNÁSI 1984. 452., KÁLNÁSISEBESTYÉN 1993. 165.). Maksai szerint elképzelhető, hogy [Nemes-]Borzova nevének romlott alakja szerepel az oklevélben (MAKSAI 1940. 118.). Egyik sem fogadható el. Györffy ellen szól, hogy a két Besenyő környezetében nem található fel maga a településnév, Maksainak viszont az a tény mond ellent, hogy Borzova először csak 1383-ban szerepel az írott forrásokban (LO AA. nro.7), s nagy a gyanúnk, hogy a Bereg megyei Borsóvá nemesi származású lakóinak áttelepülésével jött létre. Viszont a határjárás menetébe kitűnően beleillik az a Borsó földrajzi név, amely a múlt századból Fülesd {Borsó-mező - PESTY 1864.), Kömörő (~ KÁLNÁSI 1984. 212.) és Túristvándi (~ PESTY 1864.) határából adatolható. Eredetileg Borson lehetett a teljes név, mint a nábrádi Borson-nyilas esetében, amely mára Borsó-nyilasxz. kopott (vö. KÁLNÁSI 1984. 262.). Mándy szerint a Tapolnak D-i partján „volt a borsó mezőn Szent Egidnek szentelt kápolna l-ő Károly idejében, hol akkor a mándi határ jelentetik ki az osztálylevélben." (MÁNDY 1864.) CÉGÉNY 1181/288/366/XV.sz.: iob-nes monosterii (!) gloriose dei genitricis semperque virginis Marie, quod Kulchey c. iuxtafl-m Zamos fondavit (REGARP. 1/1, 133. reg.); é.n. [1271]: Dat. in Cittu [Citin?] (REGARP. II/l, 2113. reg.); é.n. [1288 k.]: aput (!) mon. Cégen,.... Dat. in - (ZICHY I, 66); 1332—4/Pp. Reg.: Dom. sac. de Chegen, ~ , ~ de Chegan, St. sac de Chegen abbas (VAT. 1/1, 108, 116, 134, 119); 1339: p. ~ [BORSA 1946. 56., 2. reg.]; 1344/546: mon. Chegenmonosthora (CSÁNKI 1890/1913. I. 473.); 1345: p. Czégény [*: Czegen] (FEJÉR VIII/1, 579); 1417: p. Chegen (Zso VI, 695. reg.). A cégényi monostort 1181 előtt [a Szentemágócs nb-i] Kölese ispán alapította az Istenszülő Szűz Mária tiszteletére a Szamos közelében. 1181-ben a monostor Geruley-ben (ld. Gömlecs alatt!) lakó bizonyos jobbágyai Tatárhoz és Maradék fia Pálhoz szöktek, akiket [a Szentemágócs nb-i] Péter fiai, István és Kont ~ Koncs {Konchi) valamint Achilles fia Achilles visszaköveteltek. Ez alkalmat adott a monostornak, illetve az alapító leszármazottainak, hogy a monostor javait összeírják. Eszerint a Szamoson túl Tyúkod (a későbbi Etetyukodja) és Daróc, innenső partján Szekeres és Geruley, a Túr és a Tisza közötti erdőben Cseke és Gebusa egésze, valamint Milota és Túr felerésze képezte a monostor birtokait, s maga a monostor meg nem nevezett helye, Cégény. Ez utóbbi „első határa tehát Fülpös faluval (v. Philippi) határos, a második Szernye (v. Zizna [*: Zirna]) faluval a harmadik ... faluval ahol lovasjobbágyok vannak, akiket ott ... neveznek (!)." Az oklevél szerint [minden] „falu évenként köteles adni az egyháznak egy hároméves ökröt, egy egyéves disznót, egy köböl gabonát, egy tyúkot, két kenyeret. Az összes fent említett prédiumon 33 háznép (mansio) és 12 eke, 70 ló, 100 marha, 200 sertés Pud nevű kondással és 300 juh [van]." 1271. október 6-án V. István király itt keltezi Ricse és Kostatun földek adományozásáról szóló oklevelét. 1288 körül a monostorban állíttattak ki oklevelet választott bírák. 1339-ben Rohodi Arteus fia Miklós fia, László pert indított leánynegyed dolgában Kölesei Dénes fiai ellen, s ekkor megemlítik, hogy a király [I. Károly Róbert] is perben áll a nekik adományozott Cégény és Kölese birtokok miatt, ugyanis a király Dénes halála után a koronára szállottnak vélte birtokait. A per 1344-ben zárult, amikor I. Lajos király megerősítette őket Cégénymonostora kegyuraságában is. A következő évben a testvérek birtokaikat megosztották, de az ősök nyugvóhelye {ubi progenitores eorum sepulturam habere dignoscuntur), Cégény a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt egyházával közös jószág maradt. 1417-ben a Szekeres birtokon lakó Dománhidai László fiai, György, László és István rátörve Kölesei István fiai, Mihály, László és Jakab; Jakab fia Dénes; Miklós fiai, György és László; Istvándi Miklós fiai, Péter és György Cégény birtokára, onnan valamennyi jobbágyot házaikkal és javaikkal Dányádra telepítették, ahol azok ma is tartózkodnak a panaszosok szerint. Sőt Mihály, László és Jakab cégényi 61
