A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában az elsőt hajdan keleti szertartású, s itt általában az idő tájban Ráczoknak nevezett lakosságától, a' második, vagy Ujj fejértó bizonyosan onnann, hogy Szinte e megyei 's Ó fejértó községtől meg külön-böztethető legyen — 7. Bár számos elnevezések vannak e község határán lévő halmok, dombok, tavak mezőkre nézve; de fájdalom ezek eredetei 's név történeti — mint szükségeltetnék a' hely nevek érdekében — hitelesen benem bizonyíthatván; jó czélú igyekezetünk igazo-lásáúl ide iktatjuk e' község határán itt esmért neveket; 's bizunk a t. tudományos kutató urban, hogy nem kiméivé a' drága időt, 's fáradságot ki pótolandja a mai mulasztásunkat hiányunkat. így lévén meggyőződve a) az itt ugy nevezett hegyek, valóban pedig leginkább homokos dombra nézve a következőket jegyezzük fel. Tálas hegy fekszik a Micske pusztán, — a Boti pusztán Bokor hegy, Lapos hegy: — Sorhegy, Laczkó hegy, Ménes kut hegy és Tánczoló hegy a' Szegegyházán: — az ugy nevezett Kása halom a Micskén, a Biri halom, Gyula halom a Boti pusztán, — az apró halmok feküsznek a Szegegyházi pusztán. b) Laposak következő találtatnak — melyek mint hely nevek esmeretesek; az ugy nevezett Agárdi lapos — a Micskét és Botot öszve kötő útba nyúlik el — a Katona kut lapos a Szegegyházán. c) Források, 's ugy nevezett kutak: a Micskén Nádér kut, — Forrás a Boton, vincze kut ugyanitt; Szegegyházán — Madarász kut, Aranyos kut, és Rácz kut. d) Álló tavak és erek — mint hogy e határon folyó vizek nincsenek — következők találtatnak: a Micske pusztai Kis és Nagy Pázmány, veres rét tiszta viz — a Sós tó Micske, Bót és Szegegyházán, — Szilas a' Boton, — Nagy és kis vadas, farkas nyara és Pongosér a' Szegegyházán, — bent a község belsejében az ugy nevezett Kis rét 2L Mester tavak vannak. — e) Bár e község határa erdő szegény, de még is meg emlitendök nevüknél fogva az Ereszvény és Körtvélyes nevű erdők. f) Az e község határain elterülő szőllők leginkább vagy a helytől, hol feküsznek — vagy a földtulajdonosoktól veszik nevüket, igy az ugy nevezett Uj és 0 vagy Régi erdödi kert — földtulajdonos az Erdödi családtól — Hadházi kert Hadház várostól — Szunyogh kert, Molnár kert, Janthó kert Komjati kert, Németi kert hason nevű birtokosaitól, Farkas kert a mellette fekvő Farkas nyarától — Ménes kut hegyi kert a' Ménes kut hegytől. A' Bogyó és Pitvar-kertek honnan veszik elnevezésüket bizonytalan; ellenben az ugy nevezett Szigeti kert a körülötte elnyúló Szilastól — mint hogy annak szigetén épült — vette nevezetét. — g) Még megemlitendönek véljük, hogy e község Rácz fejértó neve az időben fordul elő, mikor e község is — Kalló Rácz Böszörmény és Rácz Dorog községekkel, 's ma is szomszédosok, 's egy részben most is Hajdúvárosokkal szinte hajdú város volt, 's lakosaival egyetemben a Bocskayaknak, 's Rákó-czyaknak hódot. Öszve irták Uj fejértón Junius 4-én 1864. Csajkos István fő biro Janthó Lajos főjegyző [A pecsét irata: Uj-Fehértó M. Város Pecsétje] 321