A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában — két ki halgatott Debreczeni tanú — Czuta és Baka bő csizmájukba debreczeni homokot tévén — e 'dombra alva a' küldötség előtt le tették a hitet. — hogy ők azon hellyen Debreczeni földön állanak — amiért a köz vélemény szerént mind ketten későbben Szemei világát el veszitvén; — el kárhoztak. — b) Hadi-halom. H. Böszörményi határnál a' Nagy ház magaslatán — nevét a Török hadjárat alkalmával, ott tartott örjárástól vette; különösen Szűcs János újvárosi származású őrvezető itt tartotta elő őreit. c) Szálka halom — Debreczeni Hortobágy és Újvárosi nyirő Rét közt fekvő határ halom — nevét monda szerént az alatta tanyázni szokot Szálka nevű juhásztól vette, — de hihetőbb hogy a' két város pásztorai szemében örökös Szálka vagy veszekedés tárgya volt. — K. Ér a) Kadarts — hajdan a tisza szabályozás előtt ki öntésekor folyó és sok áradatott okozott, tekervényes jelenleg ki száradt és mely mint tudva van Tisza Dobnál kezdődvén az egész újvárosi határon keresztül megy— 's magában több apróbb ereket a Debreczeni határban pecze név alatt vévén — köseybe szakad. b) Hortobágy, fentebbi hez hasonló de annál sokkal nagyobb medrü 's partú — hajdan folyó 's halászó kanyarúlatos mélyterület — jelenleg száraz, leg főbb essö vizet magába foglaló — ér. — Eredetét nyeri a polgári határban annak aljas mocsáros a tisza ki öntés idejében víz állásos Bágy — nevű területétől; honnan csendesen a H. böszörményi Tirimpóig minden határ nélkül ömölvén széjjel itt mederre talált 's hihetőleg a közel esö horth pusztákról — Hortobágynak neveztetett el. — Ez is az Újvárosi és Debreczeni határon végig menvén — a Nádudvari 's karczagi határok között lévő Ágotába szakad; s onnét a Berettyó folyóba. — Biri 1, pontra Biri község fekszik Szabolts megye déli oldalán Bihar megyétől 5 mértföld távolságra, északra Nkálló Várossal határos ettől félmértföld távolságra — járásilag a' Nádudvarihoz tartozik — népessége Oláh eredetiség jelenleg azomban annyira bemagyarosodott miként a' fiatalság az Oláh nyelvet nem érti már. 2, -ra a' Község általjános elterjedettséggel Biri néven esméretes, régebbi iratokban Bir és Bér néven fordul elő. 3, -ra mint fentebb említetik némely régibb íratok szerént Bir és Bér néven említetik a' Község. 4, -re Az Egyházi anya könyvek szerént 1793ik évben fordul elő, azomban mint az úgynevezett Templom hegy és Telep fildeken tapasztalható földalatti romok sejtetni engedik, a' Község korábban a' Keleti részen egy ingoványos tér mentében egy emeltényesbb part oldalon terjedelmes erdőtől körözve fekvék 's mint az építkezési anyagok maradványának terjedtsége 's a' televényített főid minősége hinni engedi a' korábbi Község a' mostaninál négyszerte nagyobb volt, az anyagok miség Romai eredetre mutat — kik voltak azomban korábbi lakossai mikor pusztult el és miokból ezen régibb Bir és Bér község, határozottan tudni nem lehet — a' Község öregebb lakossai traditionaliter az elpusztulást a Tatárjárástól származtatják. 5, -re Korábban Svábok és Totók végül Oláhok települtek le külön helyiségekről a' Ki fa templom Ermellékéröl szálítatott a' Községben Ezért ítélve azon tájul történt telepítés 6, -ra A' Község határában Tophographiai [!] elnevezések — Templom hegy Telep földek (már fentebb)— Becsali dűlő korábban erdőség közt Egy tsárdáról vette nevét —Erdő alja — Temető alja — Bimbó hegy - Kender ásztató — Mosolygó dűlők ezeknek eredetiségét elnevezését nem biztos tudomás Egyedül a helyi fekvéséről származtathatjuk. Kelt Biriben Május 27-n 1864 Vörös Pál mk, jegyző Girászin ferencz fő biró X Bököny községből Zabolch megyéből 1, Bököny község fekszik Szabolts Megye déli szélében. — Nádudvari Járás. — székhelye Nkálló 2, A községnek más elnevezése nintsen. 3, Hajdan is Bököny név alatt létezett, 's mintegy 1400 elpusztult. — 4, A község 1730 évben építkezni kezdete — 5, Népesíttetett a Megyei helységekből,, több lakosok bevándoroltak a felföldről s kevesen Erdélyből. GCath. — vannak Rcath. — Rft. és Izraeliták 6, A név eredete ismeretlen 7, A határ négy járásban használtatik a járások nevi Nkut, mert egy nagy gulya kut van rajta, ismeretlen időből. — Égett szállás hajdan erdőség volt. — Az kiirtatván — egy helyen szén égettetett, — innen vette nevét Égett szállás Kiserdő ezen járásban volt a késő korig egy kis kerek erdő, — melly ma már nem létezik, — innen vette nevét Kiserdő. 303