A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Hátrekettye: és Rend tó dűlő régi tavakból álló helyiség, egy része kaszálló, más része legelő, egy harmadik része pedig Szalóka felé, a' Tisza folyó innenső, — illetőleg nap keletnek fordulva a' Tisza jobb partján gyümölcsös, — van itt ezen dűlőkben a' Gróf Forgács családnak egy bizonyos rész kaszállója, — van a' R. Catholicus plebánusnak, Reform: papnak, tanítónak tavi állóbeli rész illetőséges a többi — a' többi nagyobb rész a' gyümölcsös kertekkel eggyütt a' lakosság birtokában van, — határos nyugotról T. Szentmárton Községgel, — Keletről, — a' Tisza folyó, 's illetőleg annak túlsó partján fekvő Szalóka Község határával. — Csegér erdő: egy kerekded szép völgyes erdő, — magasan fel nyúló fallal — ez Gróf Forgács család tulajdona — van alatta nihány úrbéres gazdának gyümöltsös kerté, — túl a' tiszán a' Bereghi oldalban van, — aljas lapanyagos helyen. — Északról határos Eszeny — Délről Szalóka Községgel, illetőleg ezek határaival, — van ezen Csegér erdőben egy darab rész vágás is, melly szigorú felügyelet lévén szépen növekedik, — határozza nyugotról a' Tisza folyó. — A Csegér erdő név eredetéről semmi tudomás. Ugyantsak ezen a' helyen és dűlőben regen az ugy nevezett Fenek kert: ez a Gróf Forgáts tulajdonához tartozó gyümölcsös, — ugyan ezen helyiségekkel határos, mint az előbbi pontban nevezett Csegér erdő, — Fenek kert nevezetét onnan vette, mivel ez előtt a' Tisza, — jelenben is nyugotról a' Tisza, — Észak keletről pedig az úgy nevezett hólt tisza vagy morotva follya, — és foj egy körül 's igy mintegy elszigeteltségbe esvén, a többi föld részektől Fenek kertnek neveztetett és neveztetik máig is. Kastély domb: Észak keletről a' Tisza folyó, nyugotról Szent Márton Község falujával határos, — ezen helyiség mintegy 100. hold területű, általában véve egyenes lapály főid, Kaszállóra használtatik — tulajdonosa a' Gróf Forgács család, van itt szélen Bezdéd felé egy nagy lápos tó is, — melly Észak keletről a' Tisza folyamtól eredve — hosszan egész a' falu közepéig ki terjed és elágazik. Van itt ezen emiitett területen egy domb is, — melly éppen Kastély dombnak neveztetik, — tövibe folyik Észak keletről a' Tisza, — 's a' mennyibe a' Tisza folyása néhány évek olta nagyon neki vág-, és elseperte, ezen domb hely valaha bástya volt, mellynek máig lan is meg lévő kis része nyilván mutogatja azt, — hogy ez nagy erősség lehetett, a' maradványban látható bástya omladék — kőrakásainak szét szedése vagy bonczolgatása még máiglan is nagy emberi erőt igényel, — a' benne lévő tégla darabok bár régiek, — jobban és erőssebbek mint a jelen időben készültek. Mint az elő öregek beszélik, egy századdal ez előtt itt vár állott, — mellynek kő 294 falai csak is valami 70. évekkel ez előtt pusztulhatott el. Mikor épült e' vár, ki által épittetett az, ennek hitelességet szerezni, — sem régibb iroból, sem nyomtatott emlékek, sem száj hagyományok után ez itt élő nemzedék nem tud. — csak is az ős apák mondáik után, azt beszélik, hogy e' várban egy Kércsy nevezetű nagy úr lakott volna, — ki Jobbágyaival zsarnokilag bánva, — 's a' netalán tilalmasba talált marhákat felvonó hiddal, nagy széles sánczokkal és bástyákkal erős várába be hajtva, — azok váltságát, — a marha egész árában szabta ki, és vetette, — a' miért is jobbágyai által meggyűlöltetvén, — olthatatlan bosszú vágy által öszétönöztetve, — saját Zsurkon lakó jobbágyai, — 's különösen a' monda szerint Mónus nevű jobbágyai által Karátson innepet meg előző szombat estve, — ön váráben, vagyoránál az asztal mellett meg rohanva — meg öletett, — a kivégzők az országban szét bujdosván. Ez esemény emlékére a Grófi Uradalomban, illetőleg Zsúrkon és Sz. Mártonban, — Karátson szombat éjszakáján éjféli 12 órakor a' harangokat meg húzzák, — 's a' fiatalok a' toronyba öszve gyülekezve harang szó alatt énekelnek. Volt ezen T. Szentmárton Uradalom azután mint mondják a' Bárczai és Lónyai család kezén is, — mig végre a' Gróf Forgács család birtokába jutott, .ki máig is bírja. Kastély domb nevezetét tehát ezen helyiség, — ez említett Vár omladéktól veszi, — a' paraszt nép a várat, — még a' jelenben is — Kastély nevezettel cserélvén fel. Fekete kert: ez a' tisza innenső partján — Szabóles Megyében helyheztetett, — Úrbéres gazdáktol birt szép gyümöltsös, — határos északról, vagy is tő szomszédja a' Gróf Forgács által bírt Zselyén erdő. Keletről föld alapja kaszállónak használtatik. Fekete kertnek lett elneveztetése, — abból származtatható, — miszerint, ezen gyümöltsös kertek, — a' határ többi részitől egészen külömböző fekete föld területen plántáltatott. Zselyén erdő: ez egy alj fekete földön fekvő tölgy erdő, Gr, Forgács család tulajdona. Van ezen erdő déli részén egy kakás tó, — melly Zselyén tó néven ösmeretes, — Zsemlyékes lévén e' hely, — a' tó, — 's tótól az erdő a' Zselyén nevezetet igen természetes ez okból nyerhette, határos szomszéd ezen föld területtel, — Keletről Eszeny felé az előbbi pontban érintett Fekete kerti gyümöltsös, 's illetőleg a' Tisza folyam, — északról Zsúrk, vagy is Zsúrk Község határa. Motsár. — Ez egy egyenes sik földön fekvő nagy Kaszálló Gf. Forgács család birtokában. Van ezen föld területen két nádas és Kakás tó is, mellyeknek eggyike Kígyós, másika Biró kotyra nevet visel. — ezen két tó Kígyós, és Bíró kotyrának miről neveztetik nem tudatik. Az egész dűlő azonban Motsár nevezetét hihetőleg