A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos vizek le bocsátására nagy kanálisok ásattak, úgy itt is keresztül menvén rajta több vizi Malmok épitettek, a' miről is nevezetét vette. Bika Rét — miszerint ezen réten két Bika legelvén, legelés közbe egy mással össze ütközvén mind addig viaskodtak, mig végre az erösebb a' gyengébbet szarvával keresztül döffvén össze rogyott. 4-szer Székelyi Oldalon Szállás. — ezen hely régi erdő lévén Nagy szál fairól kapta nevezetét. — Szöcskés hegy — ezen helyet több izben a' lakosok emlékezetére, az úgy nevezett sáskák lepték meg, melyeket a' lakosok szalmával égettek. 5-ször Bogdányi Oldal Borzfiitö minthogy szinte erdős hely hely lévén, számtalan Borzott ki füstöltek lyukaikból ezen a' helyen. 6-szor Sényöi Oldal Sényöi Rét. — igen nagy ki terjedésű nádas posványos hely, éppen a' határ szélen, közösen használtatik. Szedres hegy. — mint hogy ezelőtt és úgy most sok szedret termet és terem. Fekete lapos — vette nevezetét minthogy lapályos és fekete agyagos természetű földdel bir. Rozsa hegy. — ez előtt erdős ligetes volt, de miután későbbi birtokossá által kiirtatott a' Község részére ki osztatván szőlővel be ültetetett, az akkori birtokossá Rozsa hegy nevezte el. Téth, Junius 11. 864. Kraczill Dániel jegyző Helynevek Tisza Szentmárton, községből Szabóles megyéből. 1. A' Megyének, kerületnek, járásnak, széknek neve Nagy Várad—Budai Kormány terület, Szabóles Megye, Kis Várdai Szolga birói járás. — Tisza Szent Márton Község. — 2. A' Községnek, Városnak hányféle neve él most, mellyik bir csak hely béli elterjedéssel, mellyik ismeretes országszerte? Csak egyedül Tisza Szentmárton, 's úgy helybelileg, mint Ország szerte, tudomásunk szerint T. Szentmárton név alatt ösmeretes 3. Vólt-e hajdan a' Községnek más elnevezése? E' községben élo emberek emlékezete ólta, nem volt soha. 4. A' Község mikor emlitetik leg korábban? Sem eggyesek, sem a' Község kezénél — ollyas régibb iratok, vagy Királyi adományozó levelek — melyből mint hiteles kút fobol e' Község mikor lett leg korábbi emlittetésére nézve felvilágosítás adhatnék 292 — nem lévén, — leg korábbi emlittetésének idejét, vagy esztendejét, — határozottan ki jelenteni nem lehet, — száj hagyományozásokbol csak annyit mondhatni, 's illetőleg az halhatni hogy ezen Községet régibb időkben Csehek lakták, — 's az itten levő góth izlésu, az előbbi időkben R. Catholicus, jelenben pedig Református templomot is épitettek volna, — azt azonban hogy ezen templomot is a' Csehek mi tájban, — 's mellyik esztendőben épitett;k, — avagy a' Csehek itt lakását meg előzőleg laktak é itt magyarok, 's vólt-é itt falu semmi hitelességet érdemlő adattal be igazol-ni nem lehet — Honnan népesitetett? Honnan népesittetett légyen — azt szinte hiteles adattal támogatni nem lehet, — mert azt itt a' Községben senki nem tudja, nem tudván pedég — amit ászt a' hazug 's képzelödésbol meritett elo adásokkal, — a' valót megrontva, — élni — ez ügy fontosságához képpest illőnek nem tartva, mint avatatlan vissza vonulva mindenki elhalgat. Arra azonban a falu érdemes vénei tisztán emlékeznek, — miszerint T. Szentmárton Községnek, déli oldalon Eperjeske fele terjedő ugy nevezett új vég utszája a' múlt század utolsó épittetett be lak házakkal, leg régibb 's leg első családnak ösmertetik itt, a több házakból álló család. Monus család, — melly egy hangulag Az ezen Községgel északról szomszédos Zsúrk Községből származottnak állíttatik lenni, — az ido szakaszban e' tekintetben nem határozható meg egész bizonyossággal. — T. Szentmárton Község, — száj hagyomány után, hajdan mező város 's vásáros hely volt, — napkeletnek fordulva fekszik a' Tisza folyam jobb partján, — szomszédoltatik északról Zsúrk, Észak keletről, Szalóka, Eszeny, délről Eperjeske, nyugotról Bezdéd határai által. Népességére nézve ezen Község mintegy 670. Lélek számból áll, — melly nemzetiségére nézve Magyar, Zsidó, Czigánz, — vallására nézve pedig Református, R. Catholicus, G. Catholicus, és Zsidó. Református van 600. - R. Cath. 30. - G. Cath. 10. és Zsidó 30 lélek számból álló. — A Községnek van 5 uttzája u. m. Malom uttza, Tó sor uttza, — Felső sor uttza, Új vég uttza, — Templom hegy alatti uttza. — A' falu közepén alván magas domb tetőn, alatta régi temető hellyel — a régiségével dicsekedő Református templom — mintegy 22 évvel ez előtt hozzá újonnan épitett tornyával, — 's abban lévő két harangal együtt. A' nép nyelve, érzületével eggyütt egyedül magyar, — öltözete viselésével eggyütt pórias Magyar, mind a' férfiaknál mind a nö személyeknél nem hiányzik egyéb iránt a' fiatalabb paraszt nőknél a ruházatban a' divat utáni hajlongás is. —