A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos ez erén halászni. Égrestófok éger fáitól.Kati gödre Kati tulajdonosától. Kép rét ott diszlett feszülettől. Garsó ismeretlen, Lészna, lábolhatatlan mélység. Lábos tó három kinyúló fától, mely serpenyő — lábos — idomot ad neki. Száraz tó föld árja következtében minden tavasszal megtellik vízzel, nyárban kiszárad. A tisza folyó határolja keleten. — A határ fele homokos sémi föld, másik fele árviz járta sik. Kelt Kopócs Apáthiban Apr. 21. 1864 jegyzetté: Bacsó János mk. jegyző Hely nevek Lövő Községből Szabolcs Megyéből 1-ső pontra. Lövő Község fekszik Szabolcs Megyében a Kis Várdai Járásban, Keletről Báts Aranyos délről Lövő Petri, nyugotrol Pap — Északról pedig T. Pálcza és Újfalu puszta Községek határaitol szomszédoltatik. Regenten Endes puszta is Lövő Községhez számlálódott most már azonban, mint Lövővel nem határos terület, szomszédságában fekvő őr Ladány községhez csatoltatott. 2-ik pontra. Hogy e Községnek más neve lett volna, arra nem emlékeznek a legidösbb lakosok sem, mert ország szerte mindég Lövőnek neveztetett. 3-ik pontra. Más elnevezése nem volt ezen Községnek, hanem az hogy hajdan Leövö, most pedig utóbbi Korban az e betű Ki hagyásával Lövőnek iratik. 4-ik pontra. Lövő Község igen régi lévén, okmányok hiányában nem emlékeznek mikor telepittetett meg e Község. 5-ik pontra. Hogy onnan és ki által népesittetett, szinte nem tudatik. 6-ik pontra. Valamint most leg inkább a Leöve? Család által birtokoltatik e Község — ugy hajdan csak ugyan a Leöve? Család tulajdonához tartozott, s ezektől nyerte a Község nevét is. És vala-mint a Leöve? Család is a fejledezö Kor szqkkal az e betűt neveikből Ki hagyták, a Község neve is a szerint Íratott. — Egyébbiránt a Lőve? Család állítólag emlé-kezik arra, hogy Elődeik a hajdani Leheltől származtak de mikor s Kinek idejében ment által a név változás, nem tudják csakannyit, hogy előbb Leheltől Lehey, Később Leöve?, utóbb Löve?nek Írattak. 7-ik pontra. Lövő Község a határának mint egy Közepe táján feküdvén az l-ö pontban meg nevezett Községek határaitol szomszédoltatik. A mi topographiai el nevezését illeti, a régi neveket ma is megtartotta, nevezetesen a) Eresztvén és Szöllöhegy. Eresztvény egy erdő volt, mindég e néven ösmertetett nevének származását azonban nem tudják a lakosok. — A Szöllöhegy — a szöllö termésről nyerte nevét — régi Kortol szöllö hegy lévén, később azonban már a mostani emberek emlékezetével Ki irtatott, de jelenben is Szöllö hegynek neveztetik. Ezen düllöben van még egy Mózes hegy nevű terület, nevének származását azonban nem tudják. Továbbá van még Borsó szer nevű terület — e név származását nem tudják. Rózsás kert. Ez hajdan árokkal volt Körül Kerítve a tilalomba tartozott Erdő volt, mint a kert, honnét a nép ajkán Rózsás kertnek neveztetett. Kosár hegy, mellyen soványságánál fogva, javítás tekintetéből Kosárba marhák és juhok zárattak, onnét Kosár hegynek neveztetett. — Van még egy Feketítő hegy, nevének származását azonban nem tudják. A földek részint homok dombos, részint lapos. b.) Kaliba hegy. Ez emelkedett homok hegy, hová a Csőszök rendesen Kalibájokat helyheztették, s innét nyerte nevét is. Van itt Árok közi terület, melly Árokkal lévén Körül véve, onnét vette nevének eredetét. Vizenyős terület. c.) Púpos hegy. Ezen hegynek pup forma alakja lévén, onnét nyerte elnevezését. A hegy s annak tájékja csupa homok főid. d.) Rekettyés. Hajdan sok Rekettye bokrok tanyája, miért is Rekettyésnek neveztetett, természetére nézve vizállásos és feltételes termésű. Van itt egy Kotyor nevű hely, melly mindég viz állás lévén — onnét nyerte elnevezését. Különben hasztalan hely. — e.) Biró fogás. Ez hajdan szinte Erdős hely volt, Később azonban irtás alá Kerülvén, hallomásból tudják az idösbbek, hogy azon helyet régenten a Községi biró fogta fel, s irtotta ki, Miről Biró fogásnak neveztetett. Természetére nézve aljas posványos hely lévén, bizonytalan termésű. — Van benne Gellárt. Valaha szinte Erdős hely, de nevének eredetét nem tudják. Sima területű, sárga agyagos főid a fentebb fevő [!] föld részek biztos, az aljasabb része vizenyösége miatt bizonytalan termésű. Továbbá A fehér ló halála. Ez egy fekete sárga homokkal vegyes kerekdék domb, ahol hallomás szerint, valaha egy fehér ló döglött meg — miről a hely — fentebbi el nevezése származik, — Termékeny természetű. Hogy fentebb előadottak leg jobb tudomásunkkal történtek, bizonyítjuk. Kelt Lövőn Április 22 1864 általam Emmer Endre sk jegyző Lövey László Föbiro Hites Vai Ferentz k x v Molnár Mihály k x v PECSÉT 282