A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában létezik, a község területének nagyobb részét erdő boritotta, s legelőül kaszáltatott, szántóföld tsak anyi volt, mennyit kezdetben letelepült néhány család megmunkálhatott, minthogy földes urai a hely színén nem laktak, s gyakran változtak mint egyszerű tanyának sémi történeti múltja nintsen, Eperjeske nevet az akkor tájban e helyen termettt nagymennyiségű eperfától nyerte, 1776-ik évben meddig egyház anyakönyvei felmennek őszességgel volt 41 család, 210 lélek a sövény kerítésből épült kis templom és fa torony az 1826-ik évben rontatott le — s a már akkori 320 lélekre szaporodott lakosok egyházi tagjai kőztemplom és tornyot építtettek s most a község 480 lelket számlál, mind református, tehetős föld mivelök, közbirtokosok rendes lelkész és tanítója van. A község határában előforduló topographiai nevek a kővetkezők — Délről Előhegy düllö homok dombokból áll, Farkas verem, hajdan erős hely, Keletre Szálas, kirtott erdő, e helyen létezik egy homok domb melyről a hagyomány az, hogy a tatár járás idejében az e környéken leöldösött egyéneknek eltemetése helyéül szóigált, nádas rét, egy a falútól délre el nyúló posványos hely, Éjszakra van a német út e dűlő talán az Unghvár felé vonuló katonaság útja, hajdan nagy erdőség, Dokos, Dolina hátnevü lapos helyek, (: talán a letelepült cseléd emberek közt tótok is lehettek:) , nyúgotra tertsén vizállásos hely, — a tagosítás az 1847ik évben hajtatott végre. A község határában létező földek megnevezése művelési ág szerint: a) A községet környező szántóföldek catastralis holdakban tészen 1359 hóidat 150 D ölet, leginkább homokos. b) Kaszálló, melyben találtatnak helyenként közönséges gyümöltsfák, ide értve a házi kerteket és ezek mennyisége tészen 226 hóidat és 700» ölet. c) Szőllő termő hely, mely a tagositott szántó főid dombos helyein ültettetvén be, tak is mind kedvező időben is csekély termést hoz a lakosság által parázson használtatik fel, ennek területe tészen 22 hóid 1000» ölet. d) A tagosítás bevégezte alkalmával volt egy darab erdő, mely kivágatván jelenben mint szántó föld használtatik tészen 60 hóidat. e) Az Úrbériség után kiosztott legelő miután sovány sivatag homok föld legelő használatra alkalmatlan egyénnenként aránylag felosztatván javítás mellett szántó földnek használtatik tészen ezen terület 60 hóidat miután e határnak egész területe általában homokos soványság költséges javítás mellett tsak is Burgonya és tengeri termesztetik terméketlen térek, utak, rakodó helyek öszvesen tészen 262 hólda 500» ölet s így ezzel együtt a község összes határ területe tészen 2185 hóidat 1330» ölet 1600» ölével számítva. Kelt Eperjeskén Május 20 864 Áros Lajos főbiró Halász Mihály hites Helynevek [Eszeny] Eszeny Szabólts Megye Nagy váradi kerülett Kis vardai Járás, Tiszaháttnsk is neveztetik, a Tisza jobb partján fekszik, melynek árjától számtalan elboríttatván, jelenleg szabájozási töltései mentve van. A nevezett községnek tsak azon neve él, a melyen jelenleg is hívják. Több nevétt emléket ótta nem ismerünk ez a név ismeretes ország szerte, hajdan Csehek lakták, most tiszta magyarok mely népesitetet a többi magyarok küzűl. Több nevezetes fojói, tavaji, patakok, szegek külömböző nevezett részei vágynak, melyek közül a Tisza nállunk nagyon mély, örvényes, sok partot elmos, s szagatt számtalan földet más helyen épít határúnk egyik léniája. Morotva tó, halydan sok halai bővölködött, most tsak szénát és nádat terem, ez halydan tísza volt épen a falú állat fekszik egy szép Erdő diszekedik, melynek neve a Csegét, szép gortzos tiszai főid, halydan bal oldalról volt a Tiszán. Latortza, szép fojó viz ered ungmegye Havasokból, gyakran árak áradásával nállunk kevés kárt tesz. Csaronda. fojó, Csaroda községtől neveztetik, ottam vámas hidak vágynak rajta. Ered Bereg megyéből összeterjed tavasi árjaiból a latortzába szakad, hátárunk több részén tekergősen bejárja, áradáskor használtatik Lábó fa szállításra. Szernye, itten Széles viz, hallal szokott bővelkedni, Bereg megyéből ered Latortzaba szakad hajdan malmokatt tartottak rajta. Kerepetz. fojó víz, áradásának kevés hatássa van. A Csaronda vizétt erősiti. Abocza. sebes, ér, a Csarondából a latortzába sijett, hajdan malmok áltak rajta és halászó szegék. Patak, fojó, a Tisza kitsapásakor nagy hatása van Lábó fákat úsztatnak rajta sebessen foj, száraz időbe tsak gödrös hely. Tóháti tó. ez gödrös hely, halydan lápos, hires tó volt, most szántó föld. Határ Patak. Patak víz áradáskor folyó víz határ altt nyúlik. Szög. ez egy tisza szakadás által formált szugoj, hajdan Kosték koskostánczok voltak bene, most 269