A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos az egy óra járásnyira eső Tokaji földvárba a védelmi sereg elég helyet nem találván, a lovasság itt tanyázott 's ezen hely egy hires Kúttal láttatott el. — 4. Zalkod Község, mint régi árchivális jegyzetek igazolják, 1332-töl újra létesült; de a régi hagyományok és elbeszélések után állithatni hogy még a tatár járás előtti időkben is fennállott már és Kathol. egyházzal birt, volt lelkészi laka, és lelkésze; mi elpusztittatván, fentebbi évben fel épittetett, hanem hogy meddig tartott, határozott évszámot adni nem lehet. — Mert egy ideig mint a tisza Tokajhoz tartozandó révén Község állott az ottan lakó (:Tokajban:) és Zalkodi birtoskos Kegyes rendi szerzetesek vezetése, és lelkészi jog hatósága alatt. — 1748-ik évben Kizdett másod elpusztulása után Zalkodon, mint anya Községben újra épülni Egyház és lelkészi lak, b. e. Molnár András Tokaji lelkész, és Kocsi Apát ájt; alapitvánnyábol mely mű 1756-ik évben bevégeztettvén felszenteltetett, és az Isteni szolgálatnak át adatott. Molnár János akkori plébános idejében Mária Magdolna tiszteletére. — Ez időben és időről időre 1748-tül van anya könyve, — hova mint fiók Községek csatolva valának: Viss, Kenyézlő, Zabolch, Vencsellő, Buly, Gáva, Berezel, — és Kótaj Községek, — de az 1786-ik évben Vencsellőn parochia állitatván, Viss, és Kenyézlő Községeken kivül a többi Községek el estek tőlle. 1748-ik évben plébános volt mint első — Téglássy József később Egri Kanonok-lett. — Mely évben az anya Könyvben elö fordult nevek Filiárszky János Kath. Lasztóczy János Kath. Molnár Péter Kálvinista. Kiss János Kath. Tóth Ferencz orosz. Nyitray Mihály Kathol. Szakács József Kathol., és Varga László Kathol. — 5. Zalkod Község népei monda szerint Zalkodra mint egy asyllumba kerültek —, földbirtokosa kivételével Kik örökösödés 's birtoklás által honosultak, — többnyire Zemplén Megyéből, azon különös következménnyel, hogy a tót ajkúak Zalkod, Viss, és Kenyézlő Községekbe kerülve az itt lakott magyaroktol a magyar szót csak külön hamar eltanulván, anya nyelvöket meg tagadták és a másod nemzedék már azonos volt a magyarsággal. 6. írásbeli hagyományok a név eredetéről nincsenek. — 7. Zalkod Község határa lapály és szelid emelkedésű vonulatokból áll: a Községtől délre hosszas homok domb „szeg farka" nevezett alatt; mert ez mint egy védfal az ár viz ellen. — Hajdanában pedig a mondás szerént Zalkodtol Tokaj felé őr helyet képezve hadjáratkor Béla-András Királyok öszve csapásánál; ennek emlékei most is kerülnek elő napfényre, fegyver töredékek, ló szerszámok előkerülése által. „Szederkény", Czenyér, Hétnyárfa a. — „szegfarkát" délre követő lapályok, Közöttök „Kender áztató", Divér, „Határ ér" nevű erekkel, melyek csak ár vizkor tartalmaznak vizet, és esős idő járásban, külömben szárazok. — A határ ér Zemplén Megyétől határozza a határt. — „Á116 tó" zfenyér és hétnyár fa lapály földek között szinte oly körülmények között tartalmaz vizet. „Kismező' a falut köti öszve a fentebbi terekkel. — itt a Kis mezői Kút is, nem a legjobb ivó vízzel. „Baloitató" a falú mellett közvetlen, gyakran kiszárad. — a falu és a tó között egy Kút van, mely a leg jobb ivó vizet tartalmazza. „Nyak vágó" Érkecse, Jakabdomb, görbe ér, lapos és dombos fekvésűek. „Galambos", agyagástó, Hosszút hát, Dürgő, Közép Düllő szelid emelkedésű szántó földek, észak Keletnek a Községtől. „Kucsmár" leg magasabb homokdomb a határba a falutol északnak; ettől a falu felé ,Jú állás" „Kis lapos" „Nagy lapos" és dombos változatossággal vissza egész a faluig. — „Bánkódó" „Répasor" „Csenke" „Divér járó" „Tölgyes", dombal lapállyal váltakozó szántó földek, a Csenke és a Répa sor düllök között egy Kis tó „Kalitka" nevezetű, gyakran egészen kiszárad. — A Csenke nyugotí oldalán Szigetlapos, lapályos hely. — Mind ezen düllöknek történelmi adataik ösmeretlenek. Kriston Lajos mp körjegyző. 262