A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában Kelt Timáron május 14-n 1864 őszeirta Tóth Josef m Jegyző Sándor Ferentz bíró Krajnyík János k x vo Pák Janós hitesek. Tisza Büd helység' Hely nevei. 1864-ben a' 657 K: számú rendeletre T. Büd helységéről 1495 előtti időkből nem túdúnk, de van egy az Egri Káptalan levéltárából másolatban hozott hitelt érdemlő okirat, — mely azt állitja hogy helységünk régenten Beő alias Bulcs majd Beüd majd Büüd neveket is viselt. Ma már Tisza Bűdnek neveztetik; hogy ezen és a' többi nevezetét honnan vette? arról tudomással még eddigelé köztünk senki sem bír, — valamint arról sem —, hogy a' község honnan népesítetett. Büd Községe Szt. Mihály községgel egy tömegben úgy fekszik, hogy tsak egy szekér út által választatík el egymástól, — Büd Nyugatra, — Szt. Mihály pedig Keletre terűivén el. a) Kelet északra fekűsznek az úgy nevezett Mézesmáji hosszú düllő — A' Csonka düllő vagy másként Uj quárta, — Mézes maß rövid düllő, Cziberehalmi düllő, Majori düllő, Kis és nagy fugos düllő. b) Észak nyugat felől A' Rázomi düllő, mely ezen nevezetét a' T. Löki határban eső Rázomi pusztáról vette. Kender főid düllő, Kávás Kút düllő, Lúczernás düllő, Dadái düllő, mely a' hasonnevű Szomszéd helységtől vette nevezetét. Varga Szék düllő és Hegyes határi düllő. c) A' községtől egészen nyugatra van közelében egy 50 holdnyi térségű Szőllős kert, melyben egy Varjú domb nevű halom van, melyről az egész szőllős kert varjú domb nevet visel. Ezen szőllőskerttől távolabb van egy 40 holdnyi térségen fekvő tölgy — Kerek erdő. Mely ezen természetes nevét bírja — továbbá; van az úgy nevezett Dobi düllő, mely a' szomszéd Dob várostól nyert elnevezést. Ugyan ezen a' vonalon vanak még Borsós hát és Gát halma nevű dűllők, valamint az úgynevezett földek lápja és a Kéje — is itten esnek. d) A Dál nyúgatfelé eső — ezelőtt nád termő, most azomban többnyíre — Nád terméketlen Marha legelőn — nevezetesek: a' Róna, Kád ere, Kapsa lapos hát, farkas hát, mely a farkasok tanyájáról neveztetett. Csikó hát mely a' ménes terelési helyiségénél fogva a' tsikóstól neveztetett. Borzik hát mely a

5 Borz állattól — mint hogy ottan borz tanyázott — vette nevét. Az ennek itt Csikó és Borzik hát közt folyt ezelőtt — mig a' tiszát meg szabályozták egy Király ér mely a' szabályozás ólta ki van száradva, továbbá: Dankó lapossá, Bota hát, Rikáts, Elöhát, Bikasziget, mindezek szájról szájra most is igy neveztetnek, melyek eredetéről semmit sem tudunk. Végűi figyelembe hozzuk hogy Büd és Szt. Mihály közt a' helység szélén van egy igen nevezetes — jól felemelkedett határ domb, melyet Danáné halmának neveznek, mely halom most a' két község béli Izraeliták temető helye, Sidó temető néven. Ezen halomról a' monda sokat beszél, de valót nem tudván mellőzzük a' mondát. Kelt T. Bűdön Május hó 13-án 1864-ben Az elöljáróiság és a községben merített tudomás után Fő bíró Panyiltkó András Tóth József mk. Jegyző által Tisza Dob mező Város Szabolts Megyébe 1-szer Tisza Dob Zabolts megyéhez Dadái Szolgabírói járáshoz tartozik, a Megye szék helye Nagy Kalló, a járási szolga bíróság székhelye jelenleg Nyíregyház. Cs: Kir: adó tekintetébe Hajdú Dorogh, — a járás dadái nevét a szomszéd Dada községtől nyerte, hol hajdan a járási Szolga birák Szék helyei voltak. 2-szor T. Dob mint egy 2200 lakossal bir kevés Kivétellel a Reformatio ólta mind reformátusok 's magyarok, nagy részt volt Ur béres Nemeségből áll, volt földes Ura Andrásy Mannó, Andrásy Gyula, és Andrásy Aladár Grófi testvérek. 3-szor Hajdan T. Dob két b vei íratott és nevét alkalmasint T. Dombbról vehette, mivel a Tisza partján egy nagy emelkedésen épült város — valaha Hajdúk lakták, 's melly onnan is következtethető, hogy a város bíráját 1735-től irományokban Hadnagynak nevezi. 4-szer T. Dob a Mohátsi Szerencsétlen tsata előtt már létezett 's tanácsai birt, a törökök által számtalanszor háborgattattak — a lakó helyűket többször kéntelenítettek elhagyni 's Tiszának jobb párján lévő a T. Dobi határhoz tartozott rengetek erdőbe menekültek hol mai napig az Erdőnek egy része Szenterdőnek neveztettik, ott gyűltek öszve a menekültek az isten tiszteletére Rátóti Pap Mihály Papsága idejében. 6-szor A város nevét mikor miért s honnan kapta alapok nincsenek tsak mit a 3-ik pont alatt hozzávetőlek felhozhattunk. 7-szer T. Dob határát az ős Tisza fojó ugy nemkülőmben a határba ásatott a Dob-Szederkényi átmetszés melly 4300 folyó öl hosszú, ennek partján van a 255