A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában Lon Kincses Takaros Szorgalmas Elő háti Forgáts Josefhazi Zöld ág köségbeli korcsma Dobogó Rózsás Fehérlő Hollósi Kis és nagy bíkás szőllős kert Csillag uradalmi szőllő Cseszárok & szántóföldeken keresztül vonuló árok. Szántott halom Deák halom Jukas halom Kis és nagy Kashalma Halmok Kutyós halma Függő halma Meggyes halom Belső les halom Közép les halma Külső les halma Ménes látó halom Halmok Kapus szék halma Fehérszék halma Kintses halma Bogdán halma akasztó halom Danáné halma melly jelenleg zsidó temető Város rétje Meggyes Les Kozák Száraz Róka Pete Kutak jó vízzel Gulyás Zsidónyires Szabad Független Pellikán Pillangós Szári Csomborostó tavak a' köségbe bent Korontó Jegyzetté Szentmihályon Május 14 864 Deák Péter mk. Jegyző Helynevek. Takta-Kenéz községből Szabóles Megyéből A nyomtatott utasítás 1-ső pontjára. Takta-Kenéz község Szabóles Megye, Dadái Járás 2-ik szakasza. A' Megye székhelye Nagy Kalló. A' járás székhelye Nyíregyháza, a' szakaszé pedig jelenleg Rakamaz. A' község egyszersmind táj elnevezés szerint a' Taktaközhöz tartozik. A' táj elnevezés eredete Pthrűgy mellett íratott le. A' 2-ik pontra. Némelyek szerint Kenéz, Kenyézs, a' tisza menti táj ejtés szerint pedig Kinyizsnek is mondatik, másneve nincs. — 1852-ik év ólta Ó és Új Kenéz, mivel a' Kenézi tisza átmetszés árka a' falut nemcsak saját határjától el választva szigetbe szorította, hanem annak egy részét el is foglalta, ezért a' lakosság kiköltözvén a' határ közepére, és új falut alakított uj Kenéz név alatt, az ó falu helyén pedig csupán az urasági kastély majorjával együtt maradt meg mintegy 170. holdnyi többnyire erdőségből álló szigeten. A' 3-ík pontra. Ember emlékezet ólta nem volt az előbb mondottaknál A' 4-ík pontra. Az öregek mondája szerint már 1663-ben már említtetik, mint Camaralis birtok; de az úrbériség behozatalával már földes úri tulajdon volt. — Az 5-ík pontra. A' lakosság több eredetű lassan bevándorolt, és apródonként megtelepedett, egyébbként egy nyelvet beszél — a' magyart, és nagyon szegény. A' 6-ík pontra. A' monda szerint, minthogy leginkább erdőségből állván határja, — a' tisza partján épült falújából a tisza vizére meszire kinézhetett, és igy lett a' neve Kinéz. A' 7-ík pontra. Düllőinek nevei kaszálló, és legelőkben: Lápos, Előfüz, Kék csomóka, Szenterdő, Csikor zug örvény zug Erecszug Nagyhát, Kístólapossa, görbe tó közi, Szelep lapos. Szántó főidben: Első és 2-ik káka hát, Bivaj hát, Hosszúhát, Gránáríum tábla, Kis kengyel, és Szikhát. Erdőkben: Tót fűz melyben mai napig is 6—8'nyi lábnyi átmérőjű odvas füz fák, és szinte 3—4'-nyi átmérőjű tölgyfák találhatók, a Sózó (:füzes:), — Tavai: Csikor, Görbetó, Szelep, Erecs, fehértó, Zubogó, és Kengyel tavak, valamint még több apróbbak is. 253