A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)
Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)
Mizser Lajos Kosa dombja is, Fertő hegy, Huszár hegy és Kóper hegyek név eredetét nem tudhatni. — Figyelmet érdemlő hogy az elég tágas területen fekvő Község külön külön részeit „Szer" név alatt emiitik, így p. o. van Bogdányi Szer Bogdány város felőli oldal, Derék Szer, a Község uttza Halászi Szer a. Halászi oldalon. — Emlitésre méltó a határon Keresztül Készülőben levő u:nvt recipiens Canális, mely 20 öl szélességben a Tisza töltések óvása tekintetebői a felülről folyó rét vizek be fogadására készíttetik. — Ugy szinte a Tokajtól V. Namény felé vezető ország út mely retek két oldalát a lakosság által Kevés ki vétellel be fásittattak. — Ennyi mit e tárgyra vonatkozólag Kemecséröl írhatni. — Kelt Kemecsén 1866 August 11-ikén Papp Ferencz biró Újhelyi Károly sk Jegyző [Kenézlő] Kenyézlő Községe tartozik Szabolcs megye Dadái szolgabírói járásához, szék helye jelenleg Nyir egyháza. Bodrog köz átalános táj nevezett alkalmaztatván reá azért, mert a Tisza—Bodrog folyók öszve folyása között Tokajtol Kelet északnak esik, sajáttságos fekvésénél fogyást Zalkod és Viss szomszédos Községekkel eggyütt sziget táj nevezett alatt átalánosan ösmeretes, mivel e szigeti Községnek határait, a Tisza árját a Bodrogba vezető ugy nevezett Török ér el választja más határoktol, 's Zemplén megyétől és mint egy három szöget képező szigetté alakítja. A török ér nevezetről a táj monda azt tartja, hogy régente csatája volt a magyarnak e tájon is a törökökkel, a törökök meg veretvén török holttestekből létesíttettek a magyarok hidat a most is sűlyedő fenekű török éren Keresztül, 's ezen utánnok myomulva üldözték őket Zemplén megyében fekvő d. n. patak varosa felé. — Hogy ezen táj mondának alapja lehet, igazolja némileg a Török ér körül évek előtt elösször szántott alkalomkor talált régi ék szerek, fegyverek és ló szerszámok, melyek fájdalom ahoz nem értő Kezekbe kerülvén nyerészkedő tárgyakká allyasitattak. Kenyézlő Község eredeti nevét, — mint a táj monda onnan és azon időből vette, a külön midőn „Kenéz" és „Venczel" régi elődeink éltek, és hogy Kenyézlő Községe azon időben Kezdődött volna lakatni „Kenéz" emberei által. — A táj monda szerént tehát az történt volna, hogy „Kenéz" „Venczellel" összve koczodtak; „Kenéz" a tisza jobb, — „Venczel" pedig a tisza bal partján voltak embereikkel, 's abban 238 állapodtak volna meg, hogy a Köztök fel merült viszály több ember áldozatot ne vonjon maga után, ha nem a Két vezér — a tiszán át löjjön egymásra nyillal. — Ekkor történt volna az: hogy a midőn „Kenéz" a tisza jobb partján alván, nyillal lőtt Venczelre, — emberei Kiáltották „Kenéz" lő; mig „Kenéz" Venczelt nem találván, Venczel lőtt a tisza bal partjáról Kenézre, akkor pedig Venczel emberei Kiáltották, vigyáz Venczel — lő; itt pedig meg telepedtek volna Venczel emberei 's innen neveztetne a tisza jobb partján fekvő Kenézlő helyett Kenyézlőnek; — mig a tisza bal partján fekvő Vencsellő Község pedig, Venczellő helyett Vencsellőnek. — Kelt Kenyézlő Május 28 864 Kriston Lajos körjegyző Hely nevek. Kenyézlő Községből Szabolcs megyéből. Kenyézlő Község tartozik Szabolcs Megyéhez, Dadái járás 2-ik szakasz szolgabiróságához; — ismeretes „Sziget" nevezett alatt is, Viss és Zalkod Községekkel együtt, mivel a három Község, Szabolcs megyének észak nyugoti részén, Zemplén megye által szomszédoltatva tisza fojó jobb partján Tokajon felül hol a tisza és bodrog fojók egyesülésbe szakadnak, és az úgy nevezett „török ér" által északról mint egy három szegletű területtel Zemplén Megyétől el vágattatva fekszik. — A községnek nevezetét más féle képpen nem tudjuk; egyedül a hagyomány és mind a szerint sokan Kenéz magyar vezérről nevezettnek állitják. A községnek keletkezése idejéről sem szóbeli, sem pedig irás béli okmányaink nincsenek: ílyekkel sem az Egyházat, sem pedig az e század elején ide települt Külbirtokos család nem bír. Népesitése hol vette erdetét nem tudni egészben; csak annyi bizonyos: hogy egy része tót elemből szármezik, kik már igen régen elsajátították a magyar nyelvet; külömben Refor. R. Kathol. Óhitű vallásuakbol majdnem egyenlő lélekszámmal, és kevés Zsidosságbol áll. — A község határában előforduló topographiai nevek, — a Község alatt mindjárt Keletre: „Burgundid", ez a Községhez tartozó belsőségből áll, mint egy 35. Zsellér lakkal, hihető hogy később ide települt idegenek által építtetett. „Kardos homok" szántóföld, emelkedett fekvéssel hagyomány szerént a régibb időkben szántás és kapálás idejében Kard 's más egyébb fegyver darabok fel találásáról neveztetett, de inkább hihető, hogy Kard alakjában érinti a közvetlen alatta és mellette levő aljas és vizjárta Kaszálló területet:
