A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos Bevezetés Régiónkból eddig Hoffmann István és Kis Tamás tette közzé Pesty Frigyes 1864. évi Helynévtárának Bihar megyei leirását (BIHAR), jómagam Bereg, Szatmár, Ugocsa és Ung megye anyagát publikáltam (BEREG, SZATMÁR, UNG—UGOCSA). A Magyar Királyi Helytartótanács felhívását Szabolcs megye is megkapta (minden megyéhez azonos szövegű levél érkezett, ezt Id. a Szatmár megyei kötetben). Úgy látszik, hogy Szabolcsban némi problémák adódtak, mert a Helytartótanács a következő levelet intézte 20861 szám alatt Szabolcs Vármegye Közönségéhez: „Folyó évi marttus 10-én 1748 sz. a. kelt jelentésére a pesti frigyes számára gyűjtendő helynévi adatok öszeírására szükségelt iveket megküldeni kéri — válaszoltatik, hogy azon adatok az utasítást magában foglaló iv üresen hagyott lapjaira, vagy a menyiben olyanok nem léteznének, más tiszta ívekre is írathatnak.- Kelt Budán a m. k. helytartó-tanácstól 1864 évi Martius hó 21-én Péchy Ferencz Dobranszky Adolf Baló Mihály" A gyűjtésre vonatkozó utasítást az alispán 1864. március 31-én adta ki, s viszonylag hamar be is fejeződött a gyűjtés, bár egy-két helységben ez eltolódott a következő évre. Némely falu nem kapta meg Pesty kérdőpontjait, így csak a főszolgabírói utasításra tudott támaszkodni, ezért van az, hogy akadnak szinte semmitmondó közlések is. Összesen 144 település küldte vissza az íveket. Három helység viszont nem vett részt a gyűjtésben (Nyirkércs, Nyíregyháza és Tiszadada). Nyitray Sámuel, a Dadái járás főszolgabírája ezt írja: „Nyíregyháza fél évi haladékot kér azon oknál fogva mert az adatok 7-ik kérdésére szükségelt nyilatkozat nem egy két napi munka, 's különösen 's Nyíregyházi határban ős elnevezések és azoknak természete megfejtése több ivekből álló munkát igényel egyszersmind igen szigorú combinatiot kivan, úgymond miután ezen adatok a' világ és utókor eleibe lesznek jutandók nem hajlandó alaptalan adatokkal rászedni a' statisticus históriai olvasó világot, hanem hiteles művet óhajtana előmutatni". Nos, nem történt gyűjtés, legalábbis ennek semmi nyoma nincs a megyei levéltárban. A helységek száma azóta Szabolcsban csökkent. Az 1876-os országos megyerendezést követően az akkor alakult Hajdú megyéhez került a Nádudvari járás nagyobb része. Trianon megyénket sem kímélte: Ágtelek, Eszeny és Szalkóka Csehszlovákia része lett (jelenleg Ukrajna). 1949/50-ben újra csonkult a megye: csatoltak községeket Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Hajdú-Bihar megyékhez. Továbbá községegyesítések és más helységekhez való csatolások is történtek. Pesty Frigyes óriási anyaga az Országos Széchényi Könyvtárban található Fol. Hung. 1114. szám alatt. Szabolcs megye a 38. kötetben van. Nem az eredetiben láttam, hanem mikrofilmről olvastam le, s teszem most közzé. Pesty kérdőpontjait és utasítását az UgocsaUng, illetve a Szatmár megyei kötetekben már közöltem. A könnyebb tájékozódás kedvéért most rövidítve hozom kérdőpontjait: 1. A megyének, kerületnek, járásnak, széknek a neve, hová a község tartozik. 2. A községnek, városnak hányféle neve él most; melyik neve bír csak helybeli elterjedéssel, melyik ismeretes országszerte. 3. Volt-e a községnek más elnevezése? Vagy tán csak különféleképp íratott a mostani helynév? 4. A község mikor említtetik legkorábban? 5. Honnan népesíttetett? 6. Mit lehet tudni, írott vagy nyomatott emlékekből a név eredetéről, értelméről? 7. A község határában előforduló többi topographiai nevek (és részletesen felsorolja a földrajzi utótagokat, saját gyűjtéséből példákat is hoz). Az 1849—67 közötti közigazgatás szerint a Nagyváradi kerülethez tartozó Szabolcs megye négy járásból állt: Dadái, Kisvárdai, Nádudvari és Nyírbátori járásból. A leírásokat a könnyebb áttekinthetőség kedvéért járásonként teszem közzé. Először a helységek akkori nevei jönnek. Jelölöm az esetleges néwáltoz-(tat)ást, illetve a más megyéhez (országhoz) való csatolást. A földrajzi neveket dőlt betűvel jelölöm. A nyíregyházi JÓSA ANDRÁS MÚZEUM ÉVKÖNYVE XLII. évfolyam 2000. 227- 2. 227