A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Műemlékvédelem - Balázsik Tamás: A beregdaróci református templom

Balázsik Tamás 4. kép Lábazati töredék, feltehetően a magtárrá alakított kastélyból Abb. 4 Sockelbruchstück aus dem „Schloss" von Beregdaróc 3. kép A beregdaróci református templom délkelet felől Abb. 3 Beregdaróc, die reformierte Kirche von Südosten A nem túl kedvező természetföldrajzi fekvésű Daróc - határai 1357 tavaszán és 1358 őszén az árvíz miatt például járhatatlanok voltak (ZICHY III. 61., 128.)

12 - az 1378-as adatokból következtethető igen erős telekpusztásodás (ZICHY IV. 42, 42.)

13 ellenére fejlődésnek indult. Erre utal, hogy az összeírások adatai szerint a XIV. század végén - a XV. század elején legalább 30 km

2-es,

14 2/3 részt mezőgazdaságilag — 1423-ban már részben háromnyomásban (ZICHY VIII. 110.) - megművelt területet felölelő határú, minimálisan 150 főre tehető lakosságú

15 BeregdaVócból 12 Az 1698-as árvízről: P 450 6. cs. fasc. XVII. 1-76. Az árvíz elleni töltés elhányását említő 1702-es levél: MOL P 450 6. cs. fasc. XIII. 1-44. A dédai határban lévő mezőn 1804-ben 5000 kéve nád vágására adtak ki engedélyt. P 450 7.cs. XXIV. 1—55. Ez — mai kéveméretekkel számolva — négy átlagos méretű, háromosztatú ház befedésére elegendő. 13 1378-ban Daróc déli felében 14 lakott sessióra 12 lakatlan esett. Jánkon a Várdaiak birtokában 39 lakott és 13 puszta telek volt (ZICHY XI. 96.). A kisvárdai uradalom területén, hogy enyhítsenek a telekpusztásodás következményein, a puszta telkeket kiosztották a falvak jobbágyainak telkeihez. Idézi: SZABÓ 1975. 43. A Várdaiak gazdálkodási stratégiájáról és a pusztásodásról még: NÉMETH 1993. 179., 180., UDVARDY 1991. 306., 311. a Zichy okmánytár adataival. 14 Az 1378-as összeírás szerint a falu feléhez 8 ekényi (1200 királyi hold) szántó, 250 kaszaalja (250 hold) kaszáló, valamint az egész faluhoz 7 ekealjnyi (1050 királyi hold) erdő tartozott. Feltéve, hogy a falu másik feléhez kb. ugyanennyi szántóföld és kaszáló tartozott, valamint, hogy a belső telkeken kívül mindent összeírtak, a falu határa — királyi holdat alapul véve — hozzávetőlegesen egy 6,5—7 km átmérőjű kör területének megfelelő méretű lehetett. E számítás helyességét megerősíti, hogy a Horgastóhát nevű határrész, amelynek Csarodához történt csatolása miatt a Csarnavodaiakkal pereltek a Várdaiak és a Darócziak 1464-ben és 1469-ben, és amelynek birtokába való iktatásától tiltották a Csarnavodaiak és a Surányiak a Darócziakat 1474-ben (LELESZ 32. y. Act. 14. és K 145, LEHOCZKY 1881.III. 185., ZICHY XI. 146.) 2,5—3 km-re van Daróc központjától délre. Ez a határméret egy korabeli, 1378-as becslést — a Krassó megyei Vojáét, másképpen Patakét — alapul véve, 400—450 ember eltartására lehetett elegendő. Idézi: SZABÓ 1975. 11. 15 A teljes portaszámot az 1378-as adatok alapján 52-re becsülhetjük. Az 1435-ös összeírás szerint Kisvárdai Miklós és Pelbárt 20 jobbágysessiót mondhatott magáénak, ebből 10 esett Daróc északi felének negyedébe. Az 1436-os összeírás szerint a falu északi felének negyedében 19 lakott sessió volt a Várdaiak birtokában (ZICHY VIII. 581., 582.). 210