A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Történelem - Nógrády Árpád: A középkor végi Magyarország mindennapi kenyere (Beregszász lakosságának gabonavásárlásai 1530-ban és a Jagelló-kori malomvámok)

A középkor végi Magyarország mindennapi kenyere 37179), ám maga a kenyér, ha sokan korpás lisztből, rozsból és árpából ették is, ott állt mindenki asztalán, s nemcsak a városi polgár s az oppidumok lakója, de nyugat-európai sorstársainak sokaságával ellentétben az egyszerű parasztember is mindennapi kenyereként tekinthetett rá. A középkori Magyarország gazdagságának talán ez utóbbi a legsokatmondóbb vonása. Nógrády Árpád DE Történelmi Intézet Debrecen, H—4010, Egyetem tér 1. Irodalom ABEL 1980. Wilhelm Abel: Strukturen und Krisen der spätmittelalterlichen Wirtschaft. Quellen und Forschungen zur Agrargeschichte. Bd. 32. Stuttgart-New York 1980. BÁCSKAI 1967. Bácskai Vera: A gyulai uradalom mezővárosai a XVI. században. [Сельские городки усадки усадьбы Дьюла в XVI веке. Die Marktflecken der Domäne von Gyula im 16. Jahrhundert.] Agrártörténeti Szemle 9. 1967. 432-456. BOGDÁN 1991. Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest 1991. ENGEL 1996. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I—

II. História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 5. Budapest, 1996. FÜGEDI 1968. Fügedi Erik: Eperjes város hetipiac-jövedelme 1497—1526. In: Történeti Statisztikai Évkönyv 1965-1966. Budapest 1968. 3-26. HÁZI 1921/43. Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. 1-7. és II. 1-6. Sopron 1921-1943. ILA 1964. IIa Bálint: A vízimalmok teljesítőképessége a XVII. század végén. [Можность водяных мельниц в конце XVII в. Die Leistungsfähigkeit der Wassermühlen am Ende des 17. Jahrhunderts.] Agrártörténeti Szemle 6. 1964. 415—425. IVÁNYI 1906. Iványi Béla: A tiszaluczi vám bevételei és azok felhasználása 1516—1520-ig. (Bevezetésül a tiszaluczi rév- és vámjog története.) Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 13. 1906. 26-35. IVÁNYI 1931. Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245-1526. Szeged 1931. KREDICS—MADARÁSZ—SOLYMOSI 1997. A veszprémi káptalan számadáskönyve 14951534. Közzéteszi: Kredics László — Madarász Lajos — Solymosi László. Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 13. Veszprém 1997. KREDICS-SOLYMOSI 1993. Kredics László — Solymosi László: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma. Új Történelmi Tár. Budapest 1993. KUBINYI 1986. Kubinyi András: Az alföldi megyék jobbágyportaszáma a középkor végén. [Number of Plots in the Great Hungarian Plain countils at the end of the Middle Ages (Problems in the definition of the population at the end of the Middle Ages). Die Pfortenzahl der Kanitate auf der Tiefebene am Ende des Mittelalters (Die Probleme der Bestimmung der Bevölkerung am Ende des Mittelalters).] In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk. Nóvák László — Selmeczi László. Nagykőrös 1986. 279-282. KUBINYI 1996. Kubinyi András: A Magyar Királyság népessége a 15. század végén. [The population of the Kingdom of Hungary at the end of the 15th century.] Történelmi Szemle 38. 1996./2-3. 135-161. MAGYARORSZÁG 1308 Magyarország 1308-ban. Fordította: Borzákné Nacsa Mária. In: Károly Róbert emlékezete. Szerk. Kristó Gyula — Makk Ferenc. Bibliotheca Historica. Budapest 1988. 72-76. MAKSAY 1959. Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI—XVII. század. MOL Kiadványai II. Forráskiadványok 7. Szerk. Maksay Ferenc. Budapest 1959. MAZZI 1980. Mauricio Mazzi: Note per una storia dellalimentazione nell- Italia médiévale. In: Studi di storia médiévale e moderna per Ernesto Sestan. Firenze 1980. 57-102. MKI A magyar középkor irodalma. Szerk. V. Kovács Sándor. Budapest 1984. MONTANARI 1996. Massimo Montanari: Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete. Atlantisz Kiadó Budapest 1996. 167