A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Recenziók - Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Kazimierz Godłowski–Tomasz Wichman: Chmielów Piaskowy. Ein Gräberfeld der Przeworsk-Kultur im Świętokrzyskie-Gebirge. Monumenta Archaeologica Barbarica, Tomus VI. Kraków 1998.

Kazimierz Godtowski-Tomasz Wichman: Chmielów Piaskowy Ein Gräberfeld der Przeworsk-Kultur im Swietokrzyskie-Gebirge. Monumenta Archaeologica Barbarica, Tomus VI. Krakow 1998. Istvánovits Eszter-Kulcsár Valéria recenziója A lengyelországi nagyobb császárkori lelőhelyek anyagának közzétételét célul kitűző, 1995-ben útjára indított nagy sikerű sorozat, a Monumenta Archaeologica Barbarica (MAB) immár 6. kötetét köszönthettük 1998 végén. A 92 oldalas publikációt 6 rajz, 89 rajzos tábla, 4 fekete-fehér és 6 színes fotótábla egészíti ki, igen nívós kivitelben. A kötet munkálatai 1994-ben kezdődtek. Kazimierz Godlowski 1995. júliusában bekövetkezett halála után a közös munka befejezése Tornász Wichmanra hárult. A monográfia szerzői Rudolf Jamka egy régi (1938-1939) ásatásának anyagát tették közzé. A 64 objektumból álló együttes Lengyelország DK-i részén, a Visztula bal oldali mellékfolyójának, a Kamiennának a völgyében került elő, a Swietokrzyskie-hegység (Lengyel-középhegység) - a Barbaricum vasfeldolgozó központjainak egyike - előterében. A környék lelőhelyekben bővelkedik, ezzel együtt a bemutatott Chmielów Piaskowy-i temető gazdag és jól keltezhető leletanyaga alapján az egyik legfontosabb közülük. A kötet bevezetője (I. fejezet) részletes tájékoztatást ad a lelőhelyről, a feltárás történetéről, a leletek és a dokumentáció „utóéletéről". A

II. fejezet a sírok és a leletek aprólékos, minden részletre kiterjedő leírását adja. Örömmel üdvözölhetjük, hogy a régészeti leírást antropológiai és archaeozoológiai megfigyelések és fémösszetétel vizsgálatok adatai egészítik ki jól áttekinthető táblázatokban is összefoglalva. A

III. fejezet nem kevésbé precízen értékeli az egyes tárgycsoportokat, megadva azok tipológiai és kronológiai besorolását, értékeli a temetkezési rítust, valamint meghatározza a temető egészének kronológiai helyzetét. A kötetet rövid összefoglaló, irodalomjegyzék és a kitűnő illusztrációs anyag zárja (IV-VI. fejezet). Ez utóbbi kapcsán külön kiemelendők a rendkívül jó minőségű - mind fekete-fehér, mind színes - fotók. A 75 hamvasztásos - 56 (75%) urnás és 9 (12%) szórthamvas - temetkezés közül a legkorábbiak a B2 fázisra (80 és 160 között) keltezhetők. Ide tartozik a temető zöme: 44 sír. A legkésőbbi együttesek a ClbC2 időszakból származnak, vagyis a IV. század elejéig használták a temetőt, bár egy-két szórvány lelet esetében felmerül a még későbbi datálás lehetősége is. Bár a temető nem teljesen feltárt, a kronológiai szétválasztás alapján feltűnő, hogy idővel az ide temetkező közösség létszáma számottevően csökkent. Ennek egyik magyarázata lehet a Przeworsk kultúra hordozóinak (vandál/viktovál törzsek) a nagy markomann-szarmata háborúkat megelőző erőteljes déli és keleti inváziója. A régészeti és történeti források egybehangzó adatai alapján a II. század végén (B2-C1 időszak fordulója) Dacia határán már nagyobb csoportjaikkal kell számolnunk. A Felső-Tisza-vidék magyarországi szakaszán kutatásuk ma még gyerekcipőben jár. Az elmúlt évek ásatásai azonban olyan a Przeworsk kultúrához köthető - új leletanyagokat eredményeztek, amelyek mindenképpen közelebb fognak vezetni a korai germánok császárkori történetével kapcsolatban felmerülő vitás kérdések megoldásához. A régóta ismert temetkezéseket (pl. Kékese, Tiszakanyár, Kisvárda stb.) települések anyagával is kiegészíthetjük immár. A Beregsurány-Határátkelő lelőhelyen feltárt objektumokról már megjelent egy előzetes közlemény (ISTVÁNOVITS 1997.). Az ott bemutatott Przeworsk típusú kerámia egy része jó párhuzamokkal rendelkezik az általunk itt bemutatott publikációban láthatókkal. 1998-ban CsengersimaHatárátkelő lelőhelyen újabb településrészlet feltárása kezdődött el. Ennek során ismét nagyobb mennyiségű Przeworsk típusú kerámia került napfényre. Mind a beregsurányi, mind a csengersimai együttesekre jellemző az imént említett típusok nagyfokú keveredése a dák jellegű leletanyaggal, bizonyítva a dákok és a germánok meglehetősen szoros együttélését a Szatmár-Beregi síkságon. A dák-germán kapcsolatok kérdéséhez nyújt újabb támpontot a Chmielów Piaskowy-i lelőhely egyik legizgalmasabb lelete: egy - az égéstől alaposan torzult - női alakot formázó edény felső része (p.72., Taf. XCVII.1-4.). A B2 horizonthoz tartozik, ami arról tanúskodik, hogy a dákokkal alighanem már igen korán kialakultak a kapcsolatok. Az itt közölt temető anyaga Magyarországon nem csak a germán világ kutatói körében tarthat számot érdeklődésre. Több olyan tárgytípussal is találkozunk a Chmielów Piaskowy-i temető leletei között, amelyek a Kárpát-medencei szarmata Barbaricum sírjaiA Jósa András Múzeum Évkönyve XLI. 1999. 505-506. 505