A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Természettudomány - Szathmáry László–Guba Zsuzsanna: Honfoglalás kori csontvázleletek Szabolcsból

Szathmáry László-Guba Zsuzsanna rés a Felső-Tisza-vidék fokozottan heterogén népességénél még inkább kifejezésre jut. Nem érdektelen tehát megvizsgálni azt, hogy a három klaszter elkülönülésében az eredeti változók milyen súllyal vesznek részt. Erre a kérdésre legegyszerűbben akkor válaszolhatunk, ha a kanonikus diszkriminancia függvények koefficienseit a struktúramátrix értékeivel, majd a sajátértékekkel súlyozzuk. Tekintettel arra, hogy a két diszkriminancia függvényünk mindkét nemben p<0,01 szinten szignifikáns, két értékkel fejezhetjük ki a változók diszkriminatív erejét (15. táblázat). Maga az a tény, hogy a lehetséges két függvény erősen szignifikáns, azt érzékelteti, hogy a minták széles variációjúak, adatgazdagok. Egyszerűsítést végezhetünk akkor, ha ezen értékek sorrendiségét vesszük alapul, és csak a sorrendiség átlagát tekintjük mérvadónak az eredeti változók diszkriminatív sorrendjének megállapításakor. A két szempont szerint rendezett diszkriminatív erőket tehát az átlagos sorrendiség szerint rendszereztük (16. táblázat). Nos, az eredeti változók (koponyaméretek) diszkriminatív sorrendje a két nem tekintetében igen ellentétes. A férfiaknál az M9, M54, Ml, M55, M48, M5 a kezdő sorrend. Ezen változók a nőknél csak az ötödiktől kisebb pozíciókat foglalják el. A nőknél viszont az M20, M51, M52, M45, M8 a kezdő sorrend, amely változók a férfiaknál csak a rangsor végén helyezkednek el; a hatodik pozíciónál alacsonyabb szinten. A fentiekben felismert tendenciák egyértelműen arra utalnak, hogy a Felső-Tisza vidékén a X. században szinte reménytelen feladat a férfiak és a nők anatómiai variánsainak párhuzamosítása; azaz a hasonló típusok női és férfi komponensei nem azonos arányban (vagy nem azonos intenzitással) vették ki részüket a népességtörténetben. E jelenség korábbról is ismert (SZATHMÁRY 1976., SZATHMÁRY 1978.). Most, történeti interpretációk nélkül az egyre többféle aspektusból elvégzett elemzések hasonló meglátásainak számát növelve kell hangsúlyoznunk ezt a nemi diszharmóniát, amely az északkeleti régió heterogén X. századi népességet jellemzi. A Felső-Tisza-vidék honfoglalás kori népességének struktúráját az egyes kronopopulációk szintjén is megítélhetjük. E célból a nagyobb mintákat (egy nemben N>3) az átlagos faktorértékek alapján Euklideszi távolság szerint hierarchikusan klasztereztük (9-10. kép). E régió korabeli népességének heterogenitását mi sem érzékeltetheti jobban, mint az, hogy a három karosi minta nem egyöntetű eloszlású. A férfiaknál a második és a harmadik karosi lelőhely mintája szorosan összefügg elkülönülve az elsőtől, amely inkább más szabolcsi területek felé mutat asszociációkat. A nőknél az első karosi temetőt nem tudjuk megítélni, SED 0 12 3 IbE —T 1 SzP —' 1 NaN ' 1 RaS 1 —| Ra2 ! 1 KEI 1 ' 1 TiN ' NaZ ' KE2 1 1 KE3 ' 1 ReP J ' TiA ' 9. kép A legjelentősebb lelőhelyek klaszterfáj a-Férfiak (SED = négyzetes euklideszi távolság) Fig. 9 Cluster tree of the most important localities Males (SED = Squared Euclidean Distance) SED 0 12 3 IbE —i KE2 —' 1 KE3 ' TiA • ' TB2 1 10. kép A legjelentősebb lelőhelyek klaszterfája-Nők (SED = négyzetes euklideszi távolság) Fig. 10 Cluster tree of the most important localities Females (SED = Squared Euclidean Distance) de az valószínű, hogy a második inkább IbrányEsbóhalommal mutat hasonlóságot, mintsem a szomszédságában lévő harmadik karosi temetővel. Átfogó megítélésünk lényege az lehet, hogy az egyes népességek anatómiai hasonlósága jelentős mértékben független földrajzi távolságuktól. Ezt tapasztaltuk e régió korábbi elemzésekor (SZATHMÁRY-GUBA 1996. 24. 1. ábra), valamint a Tiszántúl X-XI. századi népességeinek összehasonlító vizsgálata esetében is (SZATHMÁRY-GUBA-MARCSIK 1997., SZATHMÁRYGUBA-OLÁH-PAP1997.). 11. kép A kraniológiai mintázat az első főkomponens alapján - Férfiak Fig. 11 Craniological pattern on the basis of the first principal component - Males 470