A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Természettudomány - Szathmáry László–Guba Zsuzsanna: Honfoglalás kori csontvázleletek Szabolcsból

Szathmáry László-Guba Zsuzsanna 10. sír Nem: férfi. Szexualizáció: 13=4-2, 16=+l,23=+l.Átlag=+l,3. Szex. repr.: 0,2. Kor: 50-70 év. Kor repr.: 0,4. Anatómiai dimenziók: Calviculad 1=152,6=36. Eredmények A korábbi regionális vizsgálatokból kiderült, hogy a X. században hazánk északkeleti régiójában tételezhető fel a legheterogénebb népesség (SZATHMÁRY 1997.304. III. táblázat). Más módszertani megközelítés szerint X. századi népességünk teljes mintázatának a két nemben viszonylag kiegyensúlyozott kraniológiai faktorstruktúrája mögött jelentős regionális elkülönülések húzódhatnak meg, hiszen az ez alapján elkülöníthető variánsok földrajzi eloszlása nem egyenletes (SZATHMÁRY 1 996/A.). A jelen tanulmányban és a korábban publikált szabolcsi leletek együttes vizsgálata alkalmat ad arra, hogy részleteiben is elemezhessük e kérdést. Hogyan értelmezhető az északkeleti régió jelentős kraniológiai változékonysága? Először a teljes mintán (3. táblázat) főkomponens analízist végeztünk. A Kaiser kritérium (sajátérték>l) szerint mindkét nemben négy komponenst emelhettünk ki (5-6. táblázat). Ez megegyezik a korábbi országos mintánál tapasztaltakkal (SZATHMÁRY 1 996/A. 89.1-2. táblázat). Kifejezheti e régió népességének heterogenitását, hogy e négy főkomponens esetében a férfiaknál és a nőknél egyaránt jelentősen alacsonyabb a kummulált variancia a várt 70%-nál. A rotálatlan faktoreredmények esetében a férfiaknál a szemüregszélesség, nőknél a homlokszélesség korrelációja nem egyértelmű a főkomponensekkel. Varimax forgatás után már csak a nők fül-bregma magasságánál maradhatnak kételyeink a határozott korrelációs viszonyok megítélése terén (7- 8. táblázat). Egy országos mintán elvégzett elemzés szerint (SZATHMÁRY 1 996/A.89.1-2. táblázat) a két nem kraniológiai struktúrája két változó (Ml 7 és M45) kivételével megegyezett. A Felső-Tisza vidékén most tapasztaltak szerint szinte csak az arc magasságát kifejező komponens egyezik meg a két nemnél, az M55, az M48 és az M52 eredeti változók révén. A férfiak első komponensét alkotó változók például a nőknél két különböző korrelációs összetevő gerincét képezik. Négy dimenzió pozíciója még ezt követően bizonytalan. Mindez arra utal, hogy a Felső-Tisza vidékén nem feltételezhető az országos mértékben kimutatható anatómiai harmónia a két nem között. A Felső-Tisza-vidék mátrixai a korábbról ismert országos mátrixtól mindkét nemben eltérnek. Inkább a nőknél nagyobb a hasonlóság, ahol a négy komponens elkülönülésének váza felismerhető, de három eredeti dimenzió pozíciója biztonsággal nem ítélhető meg. A súlymátrixok által jól lehet érzékelni, hogy csak az arc magasságát kifejező komponens az, amely ugyanazon három méret (M48, M55, M52) révén mutat hasonlóságot az országos mintával, mint amelyek korrelációs viszonya mindkét nemben regionálisan is hasonló. A további eredeti változók a fentiekben árnyalt töredékes összefüggésrendszer szerint térnek el a Kárpát-medence központi területének hasonkorú teljes mintájától (7-8. táblázat). Az egyedeket a faktorértékek csoportokon belüli átlagos Euklideszi távolsága szerint klaszterezve mindkét nemben egy-egy klaszterfát készítettünk (1-2. kép). A két klaszterfát ugyanazon távolsági szinten (SED=6,8) elvágva 3-3 klaszter értékelését végezhettük el, csak a nőknél volt egy szélsőséges eset (Ibrány 220. sír), amelyet statisztikai elemzéseinkből kihagytunk. Nos, a férfiaknál IbE 215-től IbE 176-ig terjedt az első klaszter (15 egyed), a második klasztert 25 egyed képezte IbE 154-től Ra2 7-tel bezárólag. A harmadik klaszter volt a legnagyobb (KE3 12-től NaN 12-ig), amely 35 egyedet ölelt fel (1. kép). Egyszeri rátekintésre is kitűnik, hogy egyetlen lelőhely leletei sem képezik valamely klaszter gerincét; inkább egyenletesen oszlanak meg a három csoportban. Sőt, e régióra nézve karakterisztikus egyedek (SZATHMÁRY 1997.308. XIII. táblázat) sem koncentrálódnak a klaszterfán. Az első klaszter területileg egyenletes elterjedésű (3. kép). A középső (második) klaszter Ibrány, Karos, Rakamaz és a nyíri Mezőség leleteinek legközelebbi összefüggéseit vázolja (4. kép). A harmadik klaszter elterjedése az elsőre emlékeztető globális vonásokat mutat (5. kép), de anatómiai arculata - mint azt az alábbiakban láthatjuk-eltérő. 466