A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Képző- és iparművészet - Matits Ferenc: Megemlékezés Smigelschi Oktávról és néhány, Budapesten található művéről

Megemlékezés Smigelschi Oktávról és néhány, Budapesten található müvéről (dróthálos) szerkezetű boltozatokra, a hol a legmodernebb tűz- és vízálló és könnyűségük által kitűnő anyagokkal (paraffa, azbeszt, xylolyt stb. masszákkal) hozható szerves kapcsolatba. Olcsóbb a mozaiknál egyszerűbb előállításánál és olcsóbb anyagánál fogva (czement és porfesték), úgyhogy e tekintetben szinte a sgraffitóval s a freskóval vetekedik. 4. Tartósság konzerválás könnyűsége A kötőanyag amelynek mennyisége a hozzákevert festőanyaghoz képest túlsúlyban van, játssza a tartósságnál a főszerepet. Ennek keménységét és tartósságát bizonyos anyagoknak különös eljárások szerint való hozzáadásával chemiai proczesszusoknak a massza belsejében való előidézésével fokozni lehet. A márványczement pl. vegyileg nem egyéb mint víztelenített kénsavas mész = CaS04 = Calcium sulfát, a melyhez olyan sók járulnak a melyekkel a czement masszájában silikátok, bórátok, baritok, sulfatok stb. - meg annyi vízben oldhatatlan sók és vegyi behatásoknak ellenálló kőkeménységű anyagok képződnek vegyi úton. A portlandczement = mészhydrosilikát. Ez is kovasavtartalmú anyagokkal való impregnálásnál keményebbé, sók és alkáliák, nedvesség, fagy és nagy meleg ellen immúnissá tehető. Ilyenek a vízüveg, a fluatok stb. Az anyag felette áll tehát tartósság tekintetében mindenféle vakolatnak, még Vitruvius lectoriumának is, különösen teljesen érzéketlen a freskó halálos ellensége a modern nagyvárosok levegőjét betöltő - a kőszén fogyasztásból eredő - kénsav maró behatásával szemben. Konzerválás A festmények konzerválása egyszerű. Időközönkint - fél és egész századok szerint számítva- új polírozás (száraz ronggyal való dörzsölés esetleg friss viaszolással). A legrosszabb esetben kővel való új csiszolás, a mely egyébként a festékréteg 1/2-1 cm-nyi vastagsága miatt (tehát nem 1/10-1/2 mm-nyi, mint a freskó vagy a tempera és olajfestményé) végtelenszer ismételhető. Mivel a czementfestmény egyes darabjai vaskampókkal vannak a hátlapba forrasztva egyes kisebb részek ki nem eshetnek. A meddig tehát az épület áll a festmény is helyén marad. Gyakorlati példák a tartósságra. Hogy az új technikában használt anyagok gyakorlatilag beváltak - különösen tartósság tekintetében arra bizonysággal szolgáljanak egyebek közt a következő adatok: Az egyiptomi gúláknak ez idő szerint a kőnél keményebb 5000 éves vakolata bebizonyíthatólag ugyanazon az anyagból áll, mint a márványczement: 80-90 % gipsz, 4-10 % szénsavasmész, 3-5 % kovasav (kvarczkomok) (lásd Pedrotti, Piper, Lehner Kunststeine stb.). A római és pompeji falfestményeken is mint az új technikában a festőanyagok részben az utolsó, legfelsőbb vakolatréteg egész vastagságában vannak alkalmazva és azzal együtt felrakva. (Lásd Ernst Berger: Beiträge z. Entwicklungsgeschichte der Maltechnik I. Folge.) Mindenki előtt ismeretes tény, hogy a már régen római idők óta beállt műmárvány, a mely mai nap monumentális épületekben is szinte kivétel nélkül a ritka, és drágább természetes márvány pótlására alkalmaztatik, szintén teljesen az új technika anyagából ti. gipszből, illetve gipszczementből vagy portlandczementből készül. A portland és egyéb czementeket festékek kötésére egy színes sgraffito festési eljárás czéljaira angolországi templomok díszítésére nagyban használja Heywood Summer angol festő (lásd The Studio Vol. 13., 1898, 153 old.). Az új technikában tehát nem az anyag és az összetétele az új, hanem annak egy nemesebb czélra való alkalmazása. Róma 1910 június hóban Smigelschi Oktáv festőművész Irodalom CHRISTEA 1909. Christea M. E.: Byzantinische Malerei und O. Schmigelschis Malereien in der Hermannstädter rumänischen Kathedrale. Die Karpathen. II/l. 1909.271-273. ÉBER 1912. Éber László: Művészet (1912) 331-339. ERDÉLY 1989. Erdély rövid története. Szerk. Köpeczi Béla. Budapest 1989. EXPOZITIA 1963. Expozitia retrospectivá O. Smigelschi. Muzeul Brukenthal, Sibiu 1963. FÁBIÁN 1936. Fábián G.: Nagy magyar építőművészet. Budapest 1936. FRAKNÓI 1906. Fraknói Vilmos: II. Rákóczy Ferenc vallásos élete és munkái. Budapest 1906. GÁSPÁR 1940. Gáspár P.: A Rákóczi kollégium templomának története 1903-1940. Budapest 1940. GELLER 1975. Geller Katalin: Nagy Sándor gödöllői festő- és iparművész munkássága. Bölcsészdoktori disszertáció, Budapest 1975.130-131. LYKA1981. Lyka Károly: A táblabíró világ művészete. Magyar művészet 1800-1850. Harmadik kiadás. Corvina, Budapest 1981. LYKA 1982. Lyka Károly: Közönség és művészet a századvégen. Második kiadás. Budapest 1982. LYKA 1983. Lyka Károly: Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig. Magyar művészet 1896— 1914. Második kiadás. Corvina, Budapest 1983. MIHALIK 1963. Mihalik Sándor: Magyar zománcművészeti törekvések. MüvÉrt 12.1.1963.1-9. OPRESCU 1937. G. H. Oprescu: Pictura románneascá in secolul al XIX lea. Bucuresti 1937. OPRESCU 1944. G. H. Oprescu: Revista Transilvania 10-12.1944. SZABÓ 1967. F. Szabó, I.: Utunk. Cluj 1967. okt. 20.8. TUDORÁN 1979. Tudorán M. O.: Citeva date privind creatia portretisticá si peisagisticá a lui Octavian Smigelschi in colectia Muzeului Brukenthal. Vol. II. Studii si 457