A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténet - Dikán Nóra: MSZMP reformkörök Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1989)

MSZMP reformkörök Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1989) rosi pártbizottság politikai munkatársának vezetésével a Bocskai utcai alapszervezeti pártházban székelő úgynevezett Agitációs és Módszertani Központ, amely a párt tisztségviselőinek a közszereplésre való felkészítése mellett (ezt a tanárképző főiskola párttag tanárai vállalták) vitaköröket is szervezett.

13 Az itt össszejáró, politizáló csoportra épült rá a városi reformkör is, amely a május 2-i Bocskai utcai alakuló ülésén úgy határozott, hogy részt vállal a megyei reformműhely létrehozásának munkájában. Mind a városi, mind a megyei reformműhely - ezek zömmel közösen tartották rendezvényeiket a megyei pártház aulájában - tagságának gerincét főként az apparátusi tagok alkották, akik helyzetükből fakadóan is a reformköri mozgalom mérsékeltebb szárnyát jelentették, s akik következetesen a pártszakadás elutasítása mellett érveltek. A párttagság a megyei vezetéssel ellentétben jóval kevesebb megértést tanúsított a reformkörök törekvéseivel szemben. Az MSZMP Nyíregyháza városi végrehajtó bizottsága - május 18-án, alig egy hét múltával a reformkörök ügyét tárgyaló megyei pártbizottság ülését követően - meghallgatta az „ideiglenes" vezetőnek választott Urban Laj os táj ékoztatój át a nyíregyházi reformkörről. A rövid szóbeli kiegészítőjében Urbán elmondta, „ hogy sokan megkérdőjelezik a nyíregyházi reformkör létjogosultságát. Pedig ez a reformkör nem csupán beszélgetni akar, hanem politizálni. A reformkörben helye van többféle nézetnek, de nem szándékoznak sem frakciót szervezni, sem pártot szakítani. A párton belüli vitákban a reformirányzatot kívánják érvényre juttatni, s nem kell tartani attól, hogy a reformmozgalom az alternatív szervezetek politizálási színtere lesz ". A várt éles kritika nem maradt el, miszerint: „a reformkörösök bármit mondnak, magukban hordozzák a pártszakadás veszélyét, s ki nem mondott törekvésük, hogy az MSZMP szétesése esetén átvegyék a párton belüli vezetést. Nem csupán az reformpárti, aki reformkörös, a meglévő szervezeti formák kihasználásával is lehet reformot csinálni"- hangzott el a vb-ülésen.

14 12. SzSzBMÖL MSZMP iratok 10. f. Nyíregyháza város PB 11.9/ 89. 13. SzSzBMÖL MSZMP iratok lO.f. Nyíregyháza város PB 11.23/ 89. 14. SzSzBMÖL MSZMP iratok 10.f. Nyíregyháza város VB V. 18/89. 15. SzSzBMÖL MSZMP iratok lO.f. Alapszervezeti titkári értekezlet jkv. (kongresszusi küldöttjelöltek bemutatkozása) VIII. 16/89. 16. Nem külön párt az MSZMP-n belül. KMo 5.27/89. 17.Név nélkül: Reformalapszervezet Nagykálióban. KMo XLVI.223. 1989. szeptember 21.3. 18. P.G.: A reformkörök aktív alakítói a párt megújulásának. Levél az MSZMP tagságához és a kongresszusi küldöttekhez. KMo XLVI.208. 1989. szeptember 4.1.,4. Ha a reformköröket, mint véleményformáló, a reformgondolatokat következetesen felvállaló és propagáló szellemi mozgalmat fogjuk fel, akkor elmondhatjuk, hogy igen komoly szerepük volt a párt konzervatív erőinek elszigetelésében. Szervezetileg azonban gyengék voltak - tíz-tizenkét ember alkotta a megyei, illetve városi reformköri összejövetelek magvát, s gyengeségük okai nemcsak számszerűségükben rejlettek. A reformműhelyek túlságosan is nyitott, ennél fogva heterogén összetétele, olykor célkitűzéseik „hivatalosként" való felkarolása, kisajátítása (gondolok itt a szegedi országos tanácskozás után a reformkörök pártkongresszus összehívására irányuló követelésére), majd a reformkörök behúzása a testületi ülések döntéselőkészítő, illetve különböző vitaanyagainak (mint a megyei választási programtervezet) véleményezési folyamatába - elvette megyénkben a reformköri mozgalom élét, s önálló program híján visszanyomta őket a politikai vitakörök szintjére. A reformköri megbeszéléseken résztvevő, érdeklődő párttagok is érzékelték, hogy a reformmozgalomnak a megyében nincs önálló arculata. Megpróbáltam csemegézni a reformkörös vezetők nyilatkozataiból, a sajtóban megjelent írásaiból: mik is azok a konkrét követelések, amelyek mentén csapatot szervezhettek volna, s amelyek különböznek a magát ugyancsak reformernek valló megyei pártvezetés hivatalos álláspontjától vagy gyakorlatától. Sovány eredménnyel zártam, hacsak nem akarom ideszámítani a nyíregyházi városi reformkör platformjavaslatát az „egytestületes" pártbizottságra,

15 vagy a megyei reformműhely próbálkozásait, hogy az „alternatív" szervezetek és a megyei párttestületek közötti közvetítő szerepet megkapja.

I6 Nem mond mindezeknek ellent az a tény, hogy a pártkongresszus összehívását kimondó május végi KB határozat után - a nyár közepétől a kongresszusi jelöltállítási kampány időszakában - a reformkörök újult erővel és aktivitással jelentkeztek.A szeptember2-3-ai budapesti tanácskozást követően hozták létre mintegy 40 fővel a nagykállói reformalapszervezetet Bánki M. Csaba ideggyógyász vezetésével. Ez nem a munkahely, hanem a politikai platform alapján szerveződött.

17 A budapesti összejövetelen létrehozott 27 tagú koordinációs tanácsba bekerült Baja Ferenc, Nyíregyháza városi tanácsának elnökhelyettese.

18 Bár Bajának nem a megyei és a városi, hanem az országos reformköri mozgalommal volt elsődlegesen kapcsolata, s a koordinációs tanácsba is a budapestiek jelölése révén jutott, de szerepe nem elhanyagolható a megyei reformkörösök (vagy azok egy részének) jól informáltságában. 395