A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténet - Szilágyi László. Tisztel Honatyák! Szabolcs vármegye parlamenti képviselőinek politikai tevékenysége a dualizmus időszakában (1869–1910)

Szilágyi László a választók számára így megtestesítette azt a politikai irányt, amelynek győzelmében a legszorgosabb parlamenti munka mellett sem reménykedhettek, de amelynek jelenléte önmagában is visszatartó, ellenőrző tényező volt a parlamenten belül, és lehetséges hivatkozási alap a 67-es kormánypártok számára a parlamenten kívül, az uralkodóval, az „osztrák" féllel folytatott megbeszélések, viták során.

8 Önértékelés és visszhang A korszak elején még megfigyelhető a képviselő és a parlament szerepének jelentőségének szinte pátoszszerű felmagasztalása: Mandel Pál 1880. április 13-i felszólalásában arról beszélt, hogy az országgyűlésből kell „minden jónak és üdvösnek népünkre szétáradni. " Önmagát és képviselőtársait a hazaszeretet „felkent papjai "-nak látta és láttatta (KN 1878/ 81.

XII. 44.). Lipthay Károly pedig a „salus rei publicae suprema lex esto " elvét kívánta a parlamentben megvalósítani (KN 1887/92.11.86.). Ekkor a külföldi példák közül egyértelműen Anglia liberális politikai rendszere emelkedik ki több képviselő számára is (KN 1869/72.11.267., KN 1878/81 .VIII. 126.). Később nemcsak ennek a rajongásnak nem találjuk nyomait, hanem megváltozik a parlamenti ülések hangneme is: a stílus eldurvulásának jeleit lehet észlelni a szabolcsi képviselők körében. Pap Zoltán tiszalöki képviselő már első parlamenti felszólalása alkalmával (1901. november 26-án) a terítéken lévő felirati javaslat hangját egy borravalóért kolduló lakájéhoz hasonlította. A képviselőház elnöke emiatt a 8. Ezt bizonyítja Hrabovszky példája. A képviselő a parlamentbennem szólalt fel, halálakor a Szabolcsi Újság (\9\3/ 29.2.) mégis így emlékezik meg róla: „Nagy ember volt. Igazi magyar úr, telve nemes ambíciókkal, szeretettel, könyörülettel és a hazajias lelkesedés lángoló tüzével. Fáradhatatlan munkakedve, törhetetlen akaratereje, vas energiája bámulatot és tiszteletet keltett még ellenségeiben is... Szerette a népet nemes szíve melegével, és a nép is imádta, bálványozta őt. A „Rabóczki" név fogalom volt: az elvhű, tántoríthatatlan, lángoló hazafit jelentette." (NÉZŐ 1998. 527.) 9. Pap Zoltán a Függetlenségi és 48-as Párt 190l-es tisztújításakorjegyző lett, s a párt napilapjának, az Egyetértésnek is szerkesztője volt (DOLMÁNYOS 1963.132.). Meskó László 1907-től 1909-ig igazságügyi, politikai államtitkár volt. Majd rövid ideig - Justh Gyula támogatását élvezve - az Országgyűlési Függetlenségi és 48-as Párt elnöke lett. Egészségügyi okok miatt mondott le. Ekkor a párt tiszteletbeli elnökévé választották (ALMANACH 1910. VI. köt. 359.). 10. Igazmondó 1871/28.2. 11. SZINNYEI 1914. XIV. köt. 1203., Vasárnapi Újság 1890/ 35.570. A Vasárnapi Újság „csupán" valamivel több, mint két órás beszédről ír. 12. Nyírvidék 1895/22.4. 13. MOL P1441 6.d. 15.t. 265-266. fol. „parlamenti szokások által előírt formák" betartására szólította fel (KN 1901/1905.1.221.). 1917-ben Fényes László nyíregyházi képviselő pedig egyszerűen kijelenti, hogy az uraktól rendreutasítást nem fogad el, és ő „nem szerény embernek" jött a parlamentbe (KN 1910/17.XXXVII.42.). Ezzel együtt jelentősen módosult a képviselőknek önmagukról és a parlament jelentőségéről alkotott képe: Pap Zoltán 1904. április 13-i felszólalásában arról beszélt, hogy ,yA közélet nem egyéb, mint ingyenes cirkuszelőadás, ahol hanyatt-homlok rohannak egymás fejetetején keresztül, mindenki éhezni és senki fizetni és szolgálni nem akar" (KN 1901/1905.XXIV.12.). Több szabolcsi képviselő az ellenzék szerény tagjának mondta magát (KN 1869/72.

XV. 208209.J.187., KN 1896/1901.III.222.). Nem pusztán retorikai fordulatról van szó: a Bal közép, a Függetlenségi Párt országos szintű vezetői közé csupán néhányan tartoztak, a Szabadelvű Párt vezetői között pedig nem találunk Szabolcs megyei képviselőt.

9 A sajtó elismeréssel szólt mindvégig Vidliczkay József politikusi erényeiről. Az Igazmondó című újság 1871. évi 28. számában kiemelte, hogy Vidliczkay nem tartozik a bőbeszédű képviselők közé, de felszólalásainak mindig van súlya és jelentősége. Tanult, gondolatgazdag ember, akinek „a fogalmak éles és szigorú megkülönböztetése egyik legerősebb oldalát képezi. "

I() A nyíregyházi Polgári Olvasóegyletből a képviselő-választók 1870 augusztusában egy küldöttséget is indítottak hozzá, elismerésüket kifejezve. A sajtó a 70-es évek képviselőházának egyik tehetséges, legszívesebben hallgatott debattereként emlékezett meg róla halála alkalmával, külön kiemelve az 1 869/72-es országgyűlésen, a választójogi törvény obstrukciója alatt felmutatott teljesítményét: négy órás szónoklatát. '' Hasonló sikereket mutatott fel Meskó László már békési követként is,

12 s közéleti tevékenységének jutalmául lett Liptay Béla 1914. január 25-én Kisvárda első díszpolgára (NÉZŐ 1998.529.). A legelismertebb, legtekintélyesebb megyei parlamenti képviselő Mezőssy Béla volt. Népszerűségét jól mutatja, hogy 1912-ben kerületét bejárva mindenütt meleg fogadtatásban részesítették és március 15-én egyhangúlag Nagykálló díszpolgárává választották.

,3 A „ kis Mezőssy " Mikszáth szerint szónoklataival nem egyszer csodát művelt s akár tíz mameluk képviselőt is adtak volna érte (MIKSZÁTH 1897.140.). Ezeknek a szónoki sikereknek találjuk nyomait a képviselőházi naplók zárójelbe tett megjegyzéseiben is. „(Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps. A szónokot tömegesen üdvözlik.)" (KN 1906/10.IX.261.). A Budapesti Hírlap azonban Mezőssyben nem egyszerűen a rétort, hanem az embert és a politikust is mél362