A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténet - Szilágyi László. Tisztel Honatyák! Szabolcs vármegye parlamenti képviselőinek politikai tevékenysége a dualizmus időszakában (1869–1910)

Szabolcs vármegye parlamenti képviselőinek politikai tevékenysége a dualizmusban Az 1880-as évek végén, a 90-es évek elején a szabolcsi képviselők felszólalásaiban egyre többször, és egyre radikálisabb formában - az önálló vámterület mellett immár az önálló nemzeti hadsereg követelését megfogalmazva -jelennek meg a közjogi kérdések. A választásokon újra és újra vereséget szenvedett Függetlenségi Párt, amely a kormánypárti szavazatvásárlásokkal nem versenyezhetett, egyre elkeseredettebben szállt szembe az immár kisebbséginek tartott és a hadsereg-fejlesztési programot szorgalmazó Szabadelvű Párttal. Mezőssy Béla 1897-ben már úgy látta, hogy ha a kormány „a nemzeti jogokat" nem biztosítja, s a többség erejében bízva minden jogos követelést visszautasít, akkor az ellenállás kötelesség az ellenzék részéről (KN1896/1901.VIII.205.). Követelte, hogy iktassák törvénybe Magyarország gazdasági önállóságának biztosítékát, az önálló vámterülethez való jogot (KN 1896/1901.XI.118.,XXIIL120.).AkormányésaSzabadelvű Párt tagjai az ő szemében ekkor már a „ hatalom megtarthatásáért jogot, nemzeti érdeket és alkotmányt lábbal tipró közönséges hazárdjátékosok " (KN 1896/1901.XVIII.130.). 1902. november 6-án, az újonclétszám emelésének báró Fejérváry Géza által benyújtott javaslatát - az ellenzék többségéhez hasonlóan - még viszonylag nyugodtan fogadta s elfogadása egyetlen feltételeként említette a szolgálati idő csökkentését (KN 1901/1905.VIII.245.), 1903. február 7-én, Apponyi Albertnek a hadseregre vonatkozó nemzeti követeléseit követően, és azokat egyben túl is licitálva azonban már határozottan elutasította a létszámemelés gondolatát: „Munka és kenyér, ez legyen az első és nem a katona" (KN 1901/1905. XI.258.). A szabolcsi képviselők zöme részt vállalt a kormánypárt elleni obstrukcióban is. Amikor Tisza az obstrukció letörésével -1904 novemberében pl. a párhuzamos ülések bevezetésével - próbálta visszaszorítani az ellenzéket s kísérelte meg az újoncjavaslatok, a költségvetés és az Ausztriával kötött gazdasági kiegyezés elfogadtatását, Mezőssy egyik vezetője lett az obstruáló Függetlenségi Pártnak. 1904. november 18án ő terjesztette be a Perczel Dezső házelnök elleni bizalmatlansági indítványt, majd ösztönözte, támogatta az ellenzéki koalíció megszületését a „parlamenti szólásszabadság megőrzése" és a Szabadelvű Párt megbuktatása érdekében (KN 1901/1905. XXX. 265., KN 1901/1905.XII. 49.). Még ennél is radikálisabb irányt vettPap Zoltán (4. kép) pályája. 1901 novemberében az önálló vámterület, 1902 decemberében az önálló nemzeti hadsereg érdekében szólalt fel (KN 1901/1905. II. 222., IX.256.), konkrét törvényjavaslatai azonban nem érintették Ma4. kép Pap Zoltán országgyűlési képviselő, Tiszalöki kerület (1901-1918) Abb. 4 Zoltán Pap Abgeordnete des Wahlbezierks Tiszalök(1901-1918) gyarországnak a Monarchián belül elfoglalt közjogi helyzetét, s „csupán" a külsőségekre: hadapród iskolákban, a nép- és felsőbb iskolákban a Gotterhalte éneklésének megtiltására, a magyar katonai nevelésre, a honvédségben a magyar vezényleti nyelv bevezetésére, honvédeskünél a Himnusz éneklésére szorítkoztak (KN 1901/1905.XI.462.). Politikájával azonban 1903 júliusában már meghaladta a pártja vezetője (Kossuth Ferenc) által helyesnek tartott mértéket is. Dienes Márton, egykori ellenzéki képviselő őt, mint az egyik legbőbeszédűbb szónokot próbálta rávenni 10000 koronával arra, hogy vidékre távozva álljon el felszólalásától! A kormánypárt részéről történő vesztegetést, amely az obstrukció gyengítését célozta volna, az 1903. július 29-i ülésen jelentette be s a fent említett összeget letette a Ház asztalára (KN 1901/1905.XVIII.81.). A kirobbanó felháborodás politikai hullámai, a parlamenti vizsgáló bizottság jelentése - amely szerint Dienes az összeget Szapáry Lászlótól, a miniszterelnök személyéhez közel álló fiumei kormányzótól kapta- Szapáry bukását eredményezték és hozzájárultak a Khuen-Héderváry kormány augusztus 10-i lemondásához (GRATZ 1934.20.). Pap Zoltán ezek után egyre élesebben támadta a kormánypárt politikáját. 1903. július 29-én a Pragmatica Sanctio elleni adatgyűjtéséről számolt be a képviselőházban (KN 1901/1905.XVIII.8L), és még Tisza István nagy vihart kavart „ugrai levele" előtt, 1904. július 7-én - elsőként a parlamentben - vetette fel az ellenzék valamennyi pártja összefogásának szükségességét (KN 1901/1905 .XXVI.278.). Jelentős szerepetjátszott a szövetkező ellenzéki koalíció megteremtésében és akcióinak szervezésében: a felszólalási idő korlátozását jelentő törvény, illetve annak házszabályellenes módon történő elfogadása miatt 1904. december 13-án a felháborodott ellenzéki képviselők a képviselőház üléstermét is szétzúzták. Egy kortársi megjegyzés szerint a letört, ereklyeként őrzött, ill. a sarki hor355