A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Néprajz - Fábián László: Tisztálkodási szokások és alkalmak Csenger környékén a századfordulón

Tisztálkodási szokások és alkalmak Csenger környékén a századfordulón 3. kép Kutak a csengeri határban Abb. 3 Brunnen in der Gemarkung von Csenger lón vót a Gellért-kútja, ez már beleesett a mostani beépítésbe, ott a Bányai-tag szélinél, a másik kút vót a kövesúton túl, a Törpésbe, ez a második forduló, a Tősér-kutja. Ezeket a kutakat a község csináltatta, vályúval meg minden, oszt t avass szál a kerülők kimerték, kipucolták. "

6 Csengerben az ásott kutak gémeskutak voltak teljes egészében (4. kép), majd csak az 1920-as években akadt néhány udvaron úgynevezett kerekeskút. Ez is csak ott, ahol nem folytattak számottevő állattartást, így pl. iparosoknál, alkalmazottaknál és egyéb ilyen „úri" helyeken. A gémeskútról a legrégebbi írott forrás 1806-bó\ való, amikor Szuhányi János alispán kúriáját írták össze: „... voltak Az udvarin egy jó itató kút, gémjével és ágasával". A gémeskutak még a XX. század elején az utcához közel, az utcafélen álltak, s a gémek kinyúltak az utcára. Ezért a városi tanács határozatot volt kénytelen hozni: „Az uttzán lévő ágasok és kinyúló gémek gazdái intessenek meg, hogy a kútágassaikat s gémjeiket fordítsák maguk telekére az utztzáról. Különben jelentessen fel járásbéli főszolgabíró úrnak orvoslás végett. "

1 Az általam vizsgált időszakban a kutak már az udvarok hátsóbb részébe kerültek. A kút helyének kijelölésekor több szempontot is figyelembe vettek. Fontos volt, hogy közel legyen a házhoz - ólakhoz, de ugyanakkor az egyébként kihasználatlan területet hasznosítsák. A szekerek behajtását, fordulását ne akadályozzák. Lehetőleg az udvar legmagasabban fekvő részén ásták, hogy ne szivároghasson bele a trágyáié és egyéb szennyeződés. Emiatt a trágyadombtól minél távolabb igyekeztek kijelölni a kút helyét. Ugyanakkor az árnyékszéktől is jó távol kellett, hogy legyen, bár inkább a kutak helyéhez igazították az árnyékszékek „telepítését", lévén ez utóbbiak a kutak megléténél jóval későbbi eltérjedésűek. 6. Nagy László adatközlő. 7. Csenger város kétrenden lévő bíráinak jegyzőkönyve (kézirat). Csenger, Helytörténeti Múzeum. 4. kép Gémeskút a falu végén Abb. 4 Schwengelbrunnen am Dorfausganj 317