A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Néprajz - Fábián László: Tisztálkodási szokások és alkalmak Csenger környékén a századfordulón

Tisztálkodási szokások és alkalmak Csenger környékén a századfordulón Fábián László A test tisztántartása az ember legősibb, természetes biológiai indíttatásból eredő tevékenysége, melynek azonban természetesen közösségi vonatkozásai is vannak - lévén az ember alapvetően társas lény. Az elhanyagolt, piszkos - mondjuk ki - büdös, penetráns szagú egyén nem volt kívánatos a közösség számára egy elfogadott, történelmileg kialakult értékrenden belül. A legkorábbi idők tisztálkodási szokásaira csak következtetni lehet. Történelem előtti emberőseinknek a létfenntartás töltötte ki idejét - bár minden bizonnyal ösztönös, az állatvilágban is meglévő tisztálkodási szokásaik lehettek. Elég, ha csak a majomfélék társas „bogarászásaira" gondolunk. A higiénia és a járványok, betegségek összefüggéseit az ember már korán felismerte, nemzedékek tapasztalata tudatosította, hogy a fertőző betegségeket a piszok, a tisztátalanság terjeszti. Az emberek ösztönösen irtóztak a bűztől és a rossz levegőtől, s általánossá vált az a vélemény, hogy ezekben rejlik a baj forrása. A Biblia is igen sokat és hosszasan foglalkozik a tisztasággal kapcsolatos kérdésekkel. A zsidó kultúrának - mint minden keleti kultúrának fontos elemei voltak a gyakorlati higiéniás törvények, előírások. Ezekből csak az érdekesség kedvéért idézek egyet: „És a táboron kívül helyed legyen néked, és oda kimenj szükség tenni. És legyen ásócskád a te fegyvered mellett, és amikor le akarsz ülni, azzal áss vermet, és felkelvén befedjed ami tőled elment" (Mózes V. könyve XXIII.rész 12.). A tisztálkodással kapcsolatos magyar vonatkozású adatokat először a bizánci udvar ceremóniáskönyvében olvashatunk, miszerint a tábor rendezője a császár számára köteles magyar - azaz szkíta - fürdőt, „csergét" bőrkáddal együtt magával vinni. A bolgártörökök általánosságban véve igen tiszta emberek voltak. Attiláról és Bajánról is tudjuk, hogy pompás fürdőkkel rendelkeztek. Ősvallásunk kutatói szerint pogány őseink a tűzhöz hasonlóan a vizeket is vallásos tiszteletben részesítették (LÁSZLÓ 1944.438.). 1. Ez a tanulmány a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajz szakán szakdolgozatként 1997-ben elkészített Népi tisztálkodás, haj-, hajviseletek és gondozásuk Csengerben az 1920-1930. években c. munka egy fejezete. A középkorban az Európára általában jellemző mondhatni katasztrofális - higiéniai állapotok uralkodtak nálunk is. A kontinens nagy járványai ide is becsaptak, ezrek pusztulását okozva. Talán a magyar városhálózat fejletlensége, az enyhébb zsúfoltság, s az ezzel járó közvetítő gócok kisebb száma, valamint az ország egyes tájainak elszigeteltsége következtében a nagy európai „dögvészek" hazánkba érve lecsendesedtek, rövidebb ideig pusztítottak. „ Ritkán feredtem, kivált hideg vízben. Lábomat két hétben, néha minden héten mosattam. Számat reggel, ebéd és vacsora után is mindenkor és gyengén a szememet is hideg vízzel mosattam, kezemet is gyakran, de orczámat, hacsak a borbély hetenként szakállamat elberetválta. Fejemet, talán huszonöt esztendeje van, hogy nem mosták" - írta Bethlen Miklós (BETHLEN 1710.). Ehhez hozzá kell tennünk, hogy Bethlen ifjúkorában majdnem belefulladt egy patakba és irtózott a víztől. A víztől való irtózás mindenesetre nem voltjellemző a magyar nemesurakra. Erről így ír Radvánszky Béla a múlt század végén megjelent könyvében (RADVÁNSZKY É.N.42 1-422): ,JFelkelve megmosakodtak. Általában a meglévő adatokból mondhatom, hogy a test tisztántartására több gondot fordítottak, mint jelen századunk első felében. Majd mindegyik háznál, hozományban több mosdó medencét és korsókat találunk ... Ugyanezt mondhatjuk el a törülköző kendőkről. Még azt is megkülönböztetik, hogy a test melyik részét való vele törölni. ... Thurzó Zsuzsa 1603-ban négy darab selyemmel varrott gyolcs és egy paraszt fej törlő keszkenőt kapott hozományba." A tisztálkodással kapcsolatos kultúrtörténeti áttekintésemben lassan a XX. század elejéhez értem. Fontosnak gondolom azonban, hogy mielőtt a címben jelzett népi tisztálkodást, annak módozatait taglalnám, bemutassam témám színterét, Csengert és közvetlen környezetét. A Szatmári síkságból alig kiemelkedő, mintegy két kilométer széles s a szabályozás előtti Szamos kanyargását követő földsávot Szamoshátnak nevezzük. Ezen hátságon már igen korán sűrű falurendszer keletkezett. A Szamoshát mai településszerkezetének kialakulásában nemcsak a földrajzi tényezők játszottak közre, hanem történelmi-társadalmi A Jósa András Múzeum Évkönyve XLI. 1999. 313-328. 313