A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Régészet - Dani János: A Gáva-kultúra urnatemetője Vencsellő–Kastélykert lelőhelyről

Dani János Hasonló edényből származó töredéket ismerünk Nagykálló-Telekodalról (KEMENCZEI 1982.Abb.9.4.). Ugyanezt az edénytípust képviseli egy Gávavencsellőről (közelebbi helymegjelölés nélkül) közölt edény is (KEMENCZEI 1984.156.Taf.CXXXII.ll.). 7 7. Barnásvörös, enyhén csonka kúpos testű, hengeres nyakú, egyenes peremű kétfülű fazék (VIII. tábla 1-2.). Ltsz.: JAM 57.206.2. (III-1334) Legközelebbi párhuzamát a taktabáji 17. hamvasztásos urnasír edényei közül ismerjük (KEMENCZEI 1984.166.Taf.CLXI.10

.). Igen hasonló fazekakat ismerünk a Kyjatice kultúra szajlai 24., 32. és 43. számú kőpakolásos urnasírjaiból (KEMENCZEI 1984.136139.Taf.LXXIV.4., Taf.LXXV.20

., TAF.LXXIX.3.) és Radzovecről is (FURMÁNEK 1990.Obr.26.7.,10.). 18. Vörös, csonka kúpos aljú, ívelt hasú, enyhén tölcséres nyakú, kissé kihajló peremű, a nyak alján beszurkált pontsorral, a hason szabálytalan ívelt bekarcolásokkal diszitzii fazék

(VIII. tábla l.,3a-b.). Ltsz.: JAM 57.206.3. (III-1335) Hasonló típusú edényeket ismerünk Hódmezővásárhely-Solt-Palé-Égető-tanyáról (SZABÓ 1996.37. kép 2., 40. kép 1.), Mahaláról (SZMIRNOVA 1974. fig.6.5.) és egy töredékes darabot - bár eltérő díszítéssel - Szabolcs megyéből (KEMENCZEI 1984.Taf. CXXXII.16.). 79. Téglavörös, élesen ívelt, négy karéjos peremű, tölcséres nyakú, csonka kúpos aljú, ívelt hasúfazék a vállán hármas bütyökcsoportokkal, a hason ívelten bekarcolt hullámvonalkötegekkel díszített. (IX. tábla la-b.). Ltsz.: JAM 63.61.5. (III-1336) Legközelebbi párhuzama egy ismeretlen lelőhelyű, Szabolcs megyéből származó edény (KEMENCZEI 1984.Taf.CXXXII.17

.), de jó analógiája Kiszomborról is ismert (SZABÓ 1996.50. kép 2.). 20.Barna, fordított csonka kúp alakú, befelé duzzadt peremű tál (KALICZ 1968.Taf.XVII.9.). (VI. tábla l.,3a-b.). Ltsz.: JAM 57.206.1. (III-1337) Hasonlót ismerünk Nagykálló-Telekoldalról (KEMENCZEI 1982.

Abb.8.6.), a taktabáji 4., 7. és 9. urnasírokból (KEMENCZEI 1984.165.Taf.CLVIII.16

., Taf. CLIX.5.,17.), Somotorból (PASTOR 1958.tab. III. 1.), Hódmezővásárhely-Solt-Palé-Égető-tanyáról (SZABÓ 1996.40. kép 6-8.). Azonos peremkiképzésű, de mé9. Istvánovits E. szíves szóbeli közlése. 10. Szükségesnek tartjuk elkülönítve tárgyalni az ide tartozó tárgyakat, mivel ezeket Jósa A. kőkorinak határozta meg és elkülönítve kezelte a többi tárgytól. Az agyagnehezék leírókartonjai alapján valószínűsíthető, hogy ezek is VencsellőKastélykertben kerültek elő. lyebb tálak töredékei ismertek a Gáva kultúra Dinde§ti-Cetate/Erdengeleg-Vár, Vä§ad-Lutärie/Ervasad telepeiről, és Sanisläu-Livada 5. számú urnasírjából (NÉMETI 1982.50.,53-54.Pl.

XI.7-9., Pl.XII.l., P1.XIII.8., P1.XIX.2.). Azonos pereinkiképzésű tál töredékét a Gränice§ti csoport névadó lelőhelyéről is közölték (LÁSZLÓ 1994.

Fig.21.6.). Ilyen tálformák a Kyjatice kultúra szajlai urnatemetőjének 4/1960-as és 25. sírjaiból, az Ózd-kőaljai urnatemető 3. sírjából, valamint a kultúra hangonyi telepéről ismertek (KEMENCZEI 1984.130., 134., 136.Taf. LXXI. 15., Taf.LXXIII.16

., Taf. LXXXIX. 2., Taf.XCII.9.). A táltípus megtalálható a Berkesz kultúra Alsóbereckin feltárt urnatemetőjének VII., 20. és 23. sírjában is. A Kárpát-medencében a késő bronzkor teljes időszakában gyártott általános típusról van szó (KEMENCZEI 1981.72..,74.,80.,86. Abb3.13., Abb.5.5., Abb. 6.4., Abb.8.15., Abb.9.5.). 27. Sárgásbarna, csonka kúpos aljú, ívelt vállú, hengeres nyakú, egyenesen levágott peremű, a hason 4 szimmetrikusan elhelyezett füllel ellátott amfora (KALICZ 1968.Taf.XV.10

.) (X. tábla la-c). Ltsz.: JAM 57.78.1. (III-1338) Ehhez hasonló késő neolitikus nagy amforaszerű tárolóedényeket ismerünk a Herpályi kultúra Beretytyóújfalu-Herpályon feltárt 8. számú házából (KALICZRACZKYl990/B.Abb.l67-168.,153.). 22.Füles, lóhere alakú kiöntős kancsó. 1888-ban találták a Kastélykertben (20,5 cm magas Kiss Lajos rajzán) (IX. tábla 2.). Istvánovits E. véleménye szerint a kancsó a római császárkorra datálható a rendelkezésre álló rajz alapján.

9 A felsoroltakon kívül 1913-ban kerültek be a Jósa A. által kőkorinak meghatározott következő tárgyak is:

10 7. Vöröses színű, finoman kidolgozott felületű alacsony csőtalpas edény töredéke (tál?) (XII. tábla Ltsz.: JAM 56.16.1. (1-2001) Rendkívül elterjedtek voltak a jól elsimított felületű csőtalpas edények a késő neolitikumban, hasonló darabokat ismerünk nagy számban pl. CokaKremenjakról/Csóka-Kremenyák (BANNER 1960. P1.XXVIII.21.,25., XXIX.21.). 2. Vöröses, matt színű, kettős kónikus testű, a hason vízszintesen elhelyezett átfúrt bütyökfüllel ellátott edény oldaltöredéke (XII. tábla 2.). Ltsz.: JAM 64.321.1. (1-2002) Hasonló típusú amforákat ismerünk a késő neolitikum időszakából pl. Coka-Kremenjakról, Hódmező114