A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)
Régészet - Dani János: A Gáva-kultúra urnatemetője Vencsellő–Kastélykert lelőhelyről
A Gáva kultúra urnatemetője Vencsellő-Kastélykert lelőhelyről Dani János A Vencsellő-Kastélykert (Szabolcs-SzatmárBereg megye) lelőhelyről előkerült néhány urnasír ismertetése Kalicz Nándor nevéhez fűződik. Kalicz az urnasírokat (négy urnasírt Kiss Lajos talált, Jósa András tudósításából pedig egy szórthamvas sír ismert) a Nyírség kultúrához kapcsolta (KALICZ 1967.5., KALICZ 1968.66. Nr.48.,73., Taf. XV.1.,3.,4.,8.,10., XVII. 7.,9., KALICZ 1984.111. Taf.XXVII.1.,3.). Kalicz Nándor a Nyírség kultúrát újonnan határolta körül, így a vencsellői sírokat gyakorlatilag analógiák nélkül - a rítus és az összetartozónak vélt együttes kora bronzkori edény formái alapján - kötötte hozzá. Állásfoglalása nyomán mind a hazai (BÓNA 1986.26., BÓNA 1993.77., DANI 1997.55-57.), mind a romániai (NÉMETI 1996.35.), mind pedig az ukrajnai kutatás (BALAGURI 1978.47., BALAGURI 1983.31., BALAGURI 1985.394., BALAGURI 1988.11., BALAGURI 1990.89., BALAGURI 1991.61.) a Nyírség kultúra sírjainak tartotta a Kastélykertben előkerült urnasírokat. A meglévő leletanyag és a fellelt eredeti dokumentációs anyag alapján azonban szükségessé vált az urnasírok kulturális hovatartozásának újraértékelése. A kutatás története A Kastélykertben (1. kép) előbb 1888-ban faültetéskor, majd 1904-ben (vagy 1906-ban 2 ) kerültek elő bronzkori leletek, illetve egy urnasír. 1910. november 15-én - szintén faültetés során - további urnasírokat találtak (az egyik agyagpecsétlőt 1911. június 20-án a Jósa által ráragasztott cédula alapján), melyeket a kastély tulajdonosa - Dessewffy Miklós gróf- személyesen ajándékozott a nyíregyházi múzeum igazgatójának Jósa Andrásnak, 3 aki La Téne korinak tartotta a sírokat. 4 1. A település neve ma Gávavencsellő. 2. Jósa András leírókartonján 1904, Kiss Lajos leírókartonján viszont 1906 szerepel. 3. JAM Régészeti Adattár 90.18. 4. Lásd a leírókartonokat a JAM-ban, valamint AUSP.JEL. 1913.65.! 5. A korabeli leltárkönyv alapján Jósa 23 leltári számon írta le az általa LaTéne korinak tartott 24 tárgyat, mivel a csészét és a hozzá tartozó fedőt egy egységként kezelte. 6. AUSP.JEL. 1914.131., valamint a leírókarton és az egykori leltárkönyvi bejegyzés alapján. A teljes leletanyag - a korabeli tudósítás szerint összesen 27 db tárgy: „...23 drb La Téne ízlésű és 4 drb kőkori tárgyat..." 5 (ALISP.JEL. 1913.65.) - 1913. október 2-án, november 3-án és 6-án került be a múzeumba (lásd a leírókartonok adatait!). Tehát a Jósa által kőkorinak meghatározott - nem a Gáva urnasírokhoz tartozó - 4 tárgy is ugyanekkor jutott a nyíregyházi múzeumba. Mivel nem különítették el az egyes sírok leletanyagát és rajz sem készült róluk, a síregyütteseket nem tudjuk rekonstruálni és a sírok számát is csak hozzávetőlegesen becsülhetjük meg. A találók állítása alapján csupán annyit tudunk, hogy az urnák mintegy lm távolságra voltak egymástól. 1914. július 7-én adományozott Dessewffy Miklós gróf egy csiszolt kőbaltát a nyíregyházi múzeumnak, melyről csak annyit tudunk - pontosabb helymegjelölés hiányában -, hogy Vencsellő belterületéről került elő. 6 1926 májusában került be újabb leletanyag - Összesen 6 urnasír „A vencsellői kastélykert mellett elterülő János-tó déli partján lévő dombból, melynek keleti része zsidótemető volt..." (ALISP.JEL. 1926.164.) (1. kép). A nyíregyházi múzeum igazgatóját Grósz Zoltán építészmérnök értesítette (ALISP.JEL. 1926.186.), ugyanis a Balsa és Vencsellő közötti út építéséhez a már említett dombból hordtak földet. A földhordás során „...találtak a munkások négy nagyobb urnát különböző helyen, melyek közül kettő mindkét oldalán füllel van ellátva. Mindegyik égetett embercsontokat tartalmazott. Találtak még egy kisebb oldalfüles edényt is, ennek oldala díszített, valamint azon két tál külső része is, melyek egyikéből csak három nagyobb darab szedődött össze." Az urnák a domb legmagasabb részén voltak, kb. 2 ásónyom mélységben. Kiss Lajos múzeumigazgató május 12-én és 13án - a földhordás utolsó napjain - volt kint a helyszínen. A jelenlétében találtak „... két oldalán füllel ellátott urnát, két karcolt díszű kis csuprot és füles tálat, valamint dísznélküli kisebb és nagyobb edényt, és egy agyag orsógombot." A domb metszetében őskori telep nyomait is meg lehetett figyelni: őrlőkődarabokat, cserepeket, édesvízi kagylókat arasznyi vastag rétegben (ALISP. JEL. 1926. 164-165.). Az 1950-es években a nyíregyházi múzeum valamennyi régészeti leletét újraleltározták, gyakran anélkül, hogy a régi leltári számokat bejegyezték és az A Jósa András Múzeum Évkönyve XLI. 1999. 109-135. 109
