A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Régészet - Kristian Kristiansen: A bronzkori fegyverdepot-k kérdéshez. Megjegyzések a zalkodi és vajai (Északkelet-Magyarország) depot-k kapcsán

Understanding Bronze Age Weapon Hoards. A bronzkori fegyverdepot-k kérdéséhez. Megjegyzések a zalkodi és vajai (Északkelet-Magyarország) depot-k kapcsán A zalkodi leletegyüttes 5 kardból, két karvédö spirálból és valószínűleg 2 pár, ún. könyökvédő spirálból (ebből 3 van meg) állt (1 -3. kép). A tárgyak patinájuk alapján kél csoportba sorolhatók: az. egyikbe (3. kép I -5.) tartoznak a feketés patinájúak. a másikba (3. kép 6-9.) a barnászöldek. Az. első csoport leletei kopottabbak -a tárgyak korábbiak. Kzt alátámasztja az is, hogy az 1. csoport kardjai tipológiáikig is korábbiak (Kemenczei A típus), mint a második csoport példányai (Kemenczei C típus). A zalkodi első csoport kardjait vizsgálva, a gyakori használat nyomait is kimutathatjuk. Az. állandó élezés fokozatosan átalakította a pengék profilját. A vajai depot 3 kardból áll (4. kép). Már Mozsolics Amália felvetette az együttes kevert voltának lehetőségét. I: feltevést jól alátámasztja a patina vizsgálata: közülük kettő barnásfekete, a harmadikon a klasszikus, sötétzöld ún. „nemespatina" látszik, l.z utóbbi egyúttal tipológiáikig korábbi (Kemenczei A típus) mint a másik kettő. Míg a két fiatalabb fegyveren nem látszik, az öregebb példányon jól kivehető a javítás nyoma és jó néhány kijavítatlan vágási nyom is (5. kép), a penge kopott, a hegye letört és újraélezték. A bronzkardok állapotának vizsgálata alapján megállapítható, hogy közülük többet közvetlenül a csata után helyeztek el a depot-leletben anélkül, hogy az élükön esett sérüléseket kijavították volna, ami egyébként a sírleleteknél általános. Magyarországon sok a raktárlelet, s ezekre jellemző a csatában sérült fegyverek javításának hiánya. Ezeket leginkább az isteneknek bemutatott áldozatokként tarthatjuk számon. Olyan hagyomány ez, mely a késő bronzkort követően egészen a germán időkig továbbélt, ahogy azt Tacitus leírásai bizonyítják. A depot-kban lévő fegyverek mennyisége utalhat a fegyvert használók számára is. A Kárpát-medencében leginkább kisebb, kardos csoportok csatározhattak egymással a leletegyüttesek alapján. A fenti eredményeken kívül ennek a rövid írásnak a figyelemfelkeltés volt a célja. A régészeti tárgyak új szempontok szerinti vizsgálatával mind a kronológiai, mind a kultúrtörténeti problémák megoldásának új távlatai nyílnak meg számunkra. Kristian KRISTIANSEN Göteborgs Universitet Arkeologiska insti tut ionén Box 200, SI--405 30 Göteborg Sweden 107