A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Régészet - Almássy Katalin: Kelta temető Tiszavasvári határában

Almássy Katalin ják, elképzelhető, hogy hamvasztásos sírról van szó, melyben nem vették észre a hamvakat (VÖRÖS 1994. 93.C). Ilyen kis sírszámnál nehéz bármilyen szabálysze­rűséget megállapítani a sírok elhelyezkedésével kap­csolatban. Az mégis egyértelműnek tűnik, hogy a 12. és 13-, egymás mellett lévő, azonosan tájolt női, illet­ve férfi sírba az életben is összetartozó embereket te­mettek. Ez alapján feltételezhető, hogy a családi sír­csoportok határozták meg a temető rendjét. A tiszavasvári mellett előkerült kis temetőrészlet a nem túl gazdag leletanyag ellenére időben meghatá­rozható, érdekességekkel és tanulságokkal is szolgál. Az ásatás valószínűleg a temető DNy-i szélét érintet­te. Sajnos a leggazdagabb középső részt a homokbá­nyászás során elpusztították. A sírok majdnem két­harmadában előforduló lapított, hosszú testű vasfi­bulák, a lapított testű, egyszerű, gombos és kötött lá­bú bronzfibulák, az 5-6 tagú bokaperec, a nyolcas alakú övlánc alapján nagyrészt a LTC korszak elejé­re, az i.e. III. század második harmadára - második felére datálható. Csak a 12. sír anyagát keltezhetjük ennél korábbra, az i.e. III. század első-második har­madára. Az itt élők kapcsolatrendszerére utalhat a 10. sír kis agyagbabája, melynek párhuzamait DK-i irány­ban, Szatmárban vagy esetleg még távolabbi vidéke­ken találjuk. A tipológiai elemzés arra utal, hogy vannak olyan jellegzetességei a tiszavasvári temető­részlet anyagának, melyek az egész (keleti) kelta te­rületre jellemzőek. A bronzláncra fűzött borostyán­karika, a nagyméretű vasfibulák viselete a kordivat, míg a vas fegyveröv, a szalag alakú pajzsdudor a ha­ditechnika egységes változásának bizonyítéka. Több egyedi megoldásra is van példa (5. sír öve, 9- sírba tett róka), aminek magyarázatát a későbbi kutatás adhatja meg. Irodalom BARAY ET ALII 1994. Luc Baray-Sylvie Deffressigne-Chantal Leroyer­Isabelle Villemeur: Nécropoles protohistoriques du Sénonais. Serbonnes/La Creole, Michery/La Longue Raie, Soucy/Mocques Bouteilles. Docu­ment d'archéologie francaise 44. Maison des Sci­ences de l'Homme, Paris 1994. BENADÍK 1983­Blazej Benadík: MaTa keltisches Gräberfeld. Fundkatalog. Archäologisches Institut der Slo­wakischen Akademie der Wissenschaften, Nitra 1983. BENADÍK-VLCEK-AMBROS 1957. Blazej Benadik-Emanuel Vlcek-Cyril Ambros: Keltské pohrebiská na juhozápadnom Slovensku. /Keltische Gräberfelder der Südwestslowakei. Vyd. Slovenskej Akademie Vied, Bratislava 1957. BLÄNKLE 1986. Peter H. Blänkle: Eine mittel- bis spätlatenezeit­liche Hundebestattung aus Offenbach a. M.­Rumpenheim. Archäologisches Korrespondenz­blatt 16.1986.185-188. BRUNEAUX-RAPIN 1988. Jean-Louis Bruneaux-André Rapin: Gournay II, boucliers et lances, depots. Revue Archéologique de Picardie Ed. Errance, Paris 1988. DANI 1997. Dani János: Neue Beiträge zu den Bestattungen der Nyírség-Kultur. [Újabb adatok a Nyírség kul­túra temetkezéséhez.] NyJAMÉ XXXVII-XXXVIII. 1995-1996. (1997.) 51-73. HELLEBRANDT 1993­B. Hellebrandt Magdolna: Kelta temető feltárása Bodroghalom-Medvetanyán. [Die Aufdeckung von keltischen Friedhöfen in Bodroghalom-Med­vetanya.] //OM£XXX-XXXI.1993.15-52. HODSON 1968. Frank-Roy Hodson: The La Téne Cemetery at Münsingen-Rain. Catalogue and relative chrono­logy. Acta Bernensia 5.1968. HORVÁTH 1979­Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és ró­mai temető. [Die keltische und römische Gräber­feld in Magyarszerdahely. The Celtic and roman cemetery at Magyarszerdahely.] Zalai Gyűjte­mény 19. Zalagegerszeg 1979­HORVÁTH 1987. László Horváth: The surroundings of Keszthely. In: Corpus of Celtic finds in Hungary I. Ed. Tibor Kovács-Éva Petres-Miklós Szabó. Akadémiai Ki­adó, Budapest 1987.63-178. HUNYADY 1942.,1944. Hunyady Ilona: Kelták a Kárpát-medencében. [Die Kelten im Karpatenbecken.] Szöveg és tábla­kötet. DissPann. 11.18.1942.,1944. ISTVÁNOVITS 1984/86. Istvánovits Eszter: A Felső-Tisza-vidék legkorábbi szarmata leletei - 2-3- századi sírok Tisza vasvári határából. [The earliest Sarmatian finds of the Upper Tisza region - 2nd-3rd century burials in Tiszavasvári.] NyJAMÉ XXVII-XXIX. 1984-1986. (1990.) 83-133. ISTVÁNOVITS 1998. Eszter Istvánovits: A settlement of the 5th century from the Upper Tisza Region. In: 20 lat arche­ologii w MaslomKczu, t. II. Red. Jörgen Ilkjcr­Andrzej Kokowski. Lublin 1998.61-78. JÓSA 1915. Jósa András: Ásatások a gávai Katóhalmon és környékén. ArchÉrt 35.1915.197-210. KAENEL 1990. Gilbert Kaenel: Recherches sur la période de La Téne en Suisse occidentale. Analyse des se­pultures. Cahiers d'Archéologie Romande 50. Lausanne 1990. 76

Next

/
Thumbnails
Contents