A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)
Régészet - Almássy Katalin: Kelta temető Tiszavasvári határában
Kelta temető Tiszavasvári határában gokból álló vasöv darabját, erre ráhúztak két hernyós mintájú, lemezes bokaperecet (tartalék?), a bőrrészre pedig sima és kettős vaskarikákat és egy kis bronzkarikát. A többször csavart tagokból álló öv rendhagyó használatára van példa területünkön: Ciume§ti-ben női sírban nyakláncként fordult elő (18. sír - ZIRRA 1967.10.Fig.5-). A tiszavasvári együttes ebben az öszszeállításban unikális. Ha elfogadom, hogy a bronz lemezkarikák bokaperecként szolgáltak, akkor a női öv „tartó-hordozó" funkciójára ad egy újabb példát. b. Férfi övek I. Vaskarikák (13. sír) Mind a sima, kör metszetű, mind a lapított metszetű karikák leggyakrabban deréktájékon fordulnak elő. Az itt található példányok nyilván az öv vagy az arról lecsüngő szíjak tartozékai. A lapított metszetű és különösen az üreges vaskarikákat sokszor használták a kard övre függesztésére. De éppen az 5. sírban talált darab bizonyítja, hogy ez alól is van kivétel (lásd csüngők!). B. Ékszerek /. Fejdísz (5. sír) Az 5- sír halottjának feje körül lelt bronzpitykék fejdíszre utalnak, felerősítésük módja pedig az alapanyag minőségére és vastagságára. A II. tábla 4. füles bronzgombot bármire felvarrhatták, de valószínűleg egyszerűbb volt valamilyen textilhez, mint bőrhöz varrni. Ezzel szemben a karmos, illetve a széthajtogatott lábú gombocskát leginkább bőrre erősíthették, ráadásul nem is egyenletes (1-3 mm) vastagságú bőrre. Vagyis egy különböző vastagságú bőrszalagokkal díszített kendőfélét viselhetett az asszony. Elképzelhető, hogy a nyaktájékon talált bronz lemezkarika is a fejdíszhez tartozott. Kis bronzpitykék más helyzetben is előfordultak a kelta sírokban. A 174. pi§colti sírban pl. a bal kéz mellől került elő egy száras változat, mely az övet díszíthette (NÉMETI II.95-, Fig. 16/7.). Hogy a tiszavasvári közösség körében - mind a nőknél, mind a férfiaknál - általános volt a fejdíszviselet, azt jól jelzi a 22. és 31- sír koponyáján megfigyelt benyomódás. A jelenség arra is utal, hogy a fejviseleten nem feltétlenül voltak fém alkatrészek. II. Nyaklánc a. Bronzlánc A nyak és mellkas környékén előkerülő, vékony, lapított bronzhuzalból hajlított szemekből készített láncok két funkciót tölthettek be. Vagy a két vállon megtűzött fibulákat kötötték össze, vagy nyakláncként szolgáltak. Mindkét esetben lehetnek egy- vagy többsorosak. A nyakláncokra többször akasztottak különböző (agyag-, üveg-, vas-, borostyán- stb.) gyöngyöket vagy csüngőket. Mind a fibulákat összekötő láncok, mind a nyakláncok elsősorban a LTB-LTC korszak első felében voltak használatban, de míg az előbbiek elsősorban a LTB korúak (pl.: Ménfőcsanak 9- sír - UZSOKI 1987.19-Pl.VL), addig az utóbbiak inkább a LTB2-LTC korú sírokban gyakoribbak. Tiszavasváriban a húsz sírból négyben fordult elő bronzlánc, az egyikben (31. sír) kettő is. 1. Gyöngy vagy más dísz nélküli bronzláncok (25., 31. és 36. sír) A pi§colti temető legkorábbi, LTB1 végi horizontjának egyik sírjában már előfordul a típus (NÉMETI I.54.,58.Fig.6./M.l40.). Máskor nyolcas alakú tagokból álló övlánc kísérte (pl. NÉMETI 111.82., 87. Fig.l8-19/M.109.), vagyis az LTC1 korig használatban maradt. A tiszavasvári öt láncból három volt ilyen díszítetlen darab. 2. Bronzlánc borostyánkarikával (31. sír - és a 27. sír hozzá tartozó leletei) Általános, a LTB2 korszakban megjelenő ékszertípusról van szó (pl. Szomód-Kenderhegy 4. sírjában dobfibulával, díszített nagy gombos fibulával, nyolctagú bokapereccel, számszeríjas vasfibulával - VADÁSZ 1987.231.Pl.II-IIL; Kamenín/Kéménd 12. sírjában kisméretű, gombos lábú bronz- és vasfibulákkal, sodrott, hurkos végű ezüst karpereccel, bogyósoros, pecsétlős végű bokaperecekkel - BENADÍKVLCEK-AMBROS 1957.106.,108.T.XL./4-20.; Piscolt 186. sírjában masszív bronztorquesszel, díszített és sima nagy gombos, kötött lábú fibulával, plasztikus díszű babos karpereccel - NÉMETI III.97.,100. Fig. 29/M.186.; a 115. sírban tagolt gombos lábú fibulával, kilenctagú karpereccel, babos bronzlemez bokaperecekkel és érdekességképpen agyag-, borostyánés üvegpasztagyöngyökből álló lánccal - NÉMETI 111.87. Fig.20-21/M.115). Használatban maradt a LTC időszakban is (Izkovcén a 19- sírban nyolcas alakú övlánccal, üveg karpereccel, hosszú testű vasfibulával - VIZDAL 1976.164.,Obr.37.) A tiszavasvári temetőben az eredetileg valószínűleg a 31- sírhoz tartozó második ékszerkészletben tehát nem viseletként - került elő ez az együttes. A lánc és a borostyánkarika összetartozása ezért nem egyértelmű, de nagyon valószínű. 3. Vaslánc „fémgyönggyel" (12. sír) Piscolt több sírjából kerültek elő kis vaskarikák vagy vasgyöngyök üveg-, borostyán- és agyaggyöngyök kíséretében a nyak tájékán (1. sír: NÉMETI II.75.Fig.l/M.l.; 16. sír: NÉMETI II.79-Fig.3/M.l6.). Nyilvánvalóan nyaklánchoz tartoztak. A 64. sírban egy kisebb vasgyöngyöt ugyanolyan lapított metszetű, tömör(?) vaskarika kísért (NÉMETI III.70. Fig.8./ M.64.), mint amilyen Tiszavasvári 5. sírjából került elő a fej tájékáról. További három sírban - kettő biztosan női, egy talán férfi temetkezése - került elő vaskarika a fej mellől (30. sír: NÉMETI 11.79-, 69
