A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Régészet - Almássy Katalin: Kelta temető Tiszavasvári határában

Kelta temető Tiszavasvári határában töredéke. IL: 7,2 cm (XXVI. tábla 2.). - Égett, A22 vasfibula töredéke. IL: 10,5 cm (XXVI. tábla 1.). - FII vasfibula töredéke. (XXVI. tábla 4.) - Egyszer vagy többször csavart tagokból álló vas övlánc darabjai. HL: 52 cm (XXVII. tábla 1). - Hólyagos boka(?)perec szinte felismerhetet­lenné olvadt hólyagja. M hól a : 3,5 cm. - Égett csontdarab bronzmaradványokkal és egy kis vas huzaldarabbal. Más korszakból származó objektumokból előke­rült késő vaskori tárgyak: 7. szarmata sír - A sír falánál, 30 cm-rel a koponya fölött egy F22, közepes méretű gombbal díszített és visz­szakapcsolt lábú bronzfibula. Mind az 5-, mind a 10. sír melléklete lehet, bár egyik te­metkezésben sincs hasonló darab. Valószínű­leg az állatok mozdították ki a helyéről. H: 4,2 cm (XXVI. tábla 5.). 1. ház (a 23. és az A sír közelében) - Sötétszürke, jó megtartású, kívül simított, ho­mokkal soványított, valószínűleg nagy edény 6 cserepe. Az egyiken árkolt borda. Esetleg a 23. sírhoz tartozhatott. - Világosvörös, sötétszürke törésű, homokkal soványított, eldolgozott, kopott, duzzadt pe­remtöredék (JAM 87.131.10.). - Szürke, nagyon kopott, homokkal soványított, gyűrűs peremű tál töredéke. P: 35,2 cm (JAM 87.131.73.) (XXVII. tábla 2.). - Barnásszürke, kívül simított, nagy edény töre­déke. P: 14,8 cm (JAM 87.131.74.) (XXVII. táb­la 3-). - Fekete, kívül simított, homokkal soványított nagy edény nyaktöredéke (JAM 87.131-75.). - Szürke, eldolgozott, homokkal soványított nagy edény alsó felének töredéke (JAM 87. 131.76.). 2. ház (a 4-6. és 10. sír közelében) - Nagy, grafitos fazék alja egy helyen átfúrva, a lyukban vasmaradvánnyal. A: 15,7 cm (JAM 87.132.10.). 5. ház (a 19- és 21. sírt bolygatta, a 14. sír a közelé­ben) - Szürke, kívül simított, szendvicses törésű bög­re alja (JAM 87.135.25.). - Piszkosszürke, kicsit csillámos vagy sóderes soványítású, kívül lehasadozott peremtöredék (JAM 87.135.110.). - Valószínűleg kötött lábú vas huzalfibula ken­gyelének kis töredéke. H: 3,5 cm. 7 ház környéke (a 35. sír fölött) - Fekete, mindkét oldalán simított tál töredéke. P: 24,4 cm (JAM 87.139-6.) (XXVII. tábla 4.). 8. ház (mellette a 31-, kicsit távolabb a 22. sír) - Sárgásbarna, kívül simított tál töredéke. P: 14,6 cm (JAM 87.141.24.) (XXVII. tábla 5.). 4. és 7. gödörtől D-re (a 13- sír mellett) - Szürke felületű, sárga törésű, kopott, duzzadt peremű tál töredéke (JAM 87.162.1.). - Fekete felületű, sárga törésű, kihajló peremű, szűk nyakú, bordával díszített, kopott edény­töredék (JAM 87.162..2.). 13- (Gáva korú) gödör (a. 32. sír mellett) - Középszürke, kissé érdes tapintású tál töredé­kei. P: 21,2 cm (JAM 87.153-2.) (XXVII. tábla 6.). Szórvány az ásatás területéről - Középszürke nagy edény alsó részének töre­dékei. Belső oldalán hangsúlyos korongnyo­mok (JAM 87-155.4.). A leletanyag elemzése Előbb a különböző tárgyak tipológiai elemzése, majd a temetőrészlet rítusának vizsgálata következik. A. Viseleti tárgyak 15 /. Fibulák A síroknak csaknem kétharmadában (12 eset) for­dult elő fibula, vegyesen bronzból és vasból. A férfi­aknál inkább a vasfibulák jellemzőek. Mindössze egyetlen biztosan férfinak meghatározható egyén sír­jába került bronzfibula is. Mind a férfiak, mind a nők általában egy-két, esetleg három ruhakapcsolótűt használtak, de kivéte­lesen előfordul négy (9. sír), sőt öt (35. sír) vagy hat (31. sír) darab is. E három közül csak a 31- sírban volt csontváz, így a viselet vizsgálatára egyedül ez nyújt lehetőséget. Egyértelmű, hogy az itt eltemetett nő ka­pott egy második ékszerkészletet (rend ruhát?) is, amit a feje fölé tettek. Az el nem hamvasztottak viseleténél jól megfi­gyelhető, hogy míg a kisméretű bronz fibulapárokkal a két vállon tűzték meg a ruhát, addig a hosszú testű vasfibulák a nyak tájékán, a mellkason vagy a felkar­nál-vállnál fogták össze az öltözéket. Fentebb már említettem, hogy a férfiakra inkább a vas-, a nőkre a bronzfibulák jellemzőek. Ez tehát azt jelenti, hogy a férfi és női viselet szerkezete alapvetően eltérő. a. Bronzfibulák 1. Nagy gombos lábú fibulák (12., 27. és 31. sír) Ez a fibulatípus a kárpát-medencei LTB2 időszak legjellemzőbbnek tartott képviselője. Szabad, illetve kötött lábú, gyöngyözött, sima vagy hornyolt ken­15 A tipológiai elemzéshez 5 csoportba osztottam a tárgyakat használatuk alapján. Vannak olyan típusok, melyeket nehéz egyértelműen valamelyik csoportba sorolni. így a fibulák a viselethez kerültek, mert elsődleges feladatuk a ruha összefogása, s csak másodlagos a díszítő funkciójuk. Általában a viselet darabjai díszítenek is, de nem csak díszítenek és nem is ez a legfontosabb szerepük. 65

Next

/
Thumbnails
Contents