A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Képző- és iparművészet - Matits Ferenc: Egy nürnbergi patrícius portréja budapesti magángyűjteményben

Matits Ferenc Egy nürnbergi patrícius portréja budapesti magángyűjteményben A kilencvenes évek elején a Szépművészeti Múzeumban dolgozva, a múzeumban regisztrált védett állomány revíziója kapcsán jártunk egy budapesti gyűjtőnél, akinek ismeretlen alkotó által készített kvalitásos festménye magára vonta figyelmemet. A férfiportrén szerepelt ugyanis az ábrázolt személy neve, funkciója, életkora, a készítés ideje és a festő monogramja. Johann Nützel nürnbergi patríciust, a Német-Római Birodalom Helytartóját 80. életévében, egy évvel halála előtt, 1619-ben festette meg a szignálásul monogramját használó művész. A kép hátoldalán szereplő szerzőfeloldást - ami szerint Abraham Janssens (kb. 1575-1632) készítette volna a portrét - elvetve, a XVII. századi nürnbergi festők között bukkantam rá a J. C. monogramot használó, kevésbé ismert pályájú Johann Kreuzfelderre (1577-1632), aki nevét Creutzfelder formában használta. Egy nürnbergi aranyműves fiaként, Nicolas Juvenel (1540 előtt-1597) festőnél tanult. Nürnbergben a Germanisches Nationalmuseumban lévő portréja és a Sebaldus templomban a Behaim család számára készített táblaképe ismert. A művésszel a század első felében foglalkozó R. A. Peltzer hívta fel a figyelmet arra, hogy a heidelbergi Kurpfälzisches Museumban található Kreutzfelder egy szignált portréja. Ez a festmény, melyhez a feleséget ábrázoló párdarab is a gyűjteményben található, nem olyan reprezentatív mint a budapesti kép, mindazonáltal jól kiállja az összehasonlítást vele. A nürnbergi okmányokban 1272-ben először említett Nützel család 1747-ben halt ki. A család közel 500 évig fontos szerepet vitt a város életében és a család számos tagjáról készült arcmás. Leghíresebb ezek közül Albrecht Dürer Kaspar Nützel városi tanácsost ábrázoló képmása. A család története szempontjából figyelmet érdemel Gabriel Nützel (1624-1687), aki megbízást adott Johann Friedrich Leonart (?-kb. 1680) rézmetsző mesternek, hogy elődeiről készítsen arcképsorozatot. Úgy vélem, hogy Leonart metszete a budapesti Johann Nützel kép alapján készült. Panzer jegyzéke szerint Johann Alexander Böner (1647-1720) két további posztumusz metszetet is készített 1674-ben Johann Nützelről, melyek személyábrázolása megegyező. Eltérés csupán a keretezésben lelhető fel. További két Johann Nützel ábrázolást találunk Will művében, melyek érmeken találhatók. Nürnbergi kollégáim akik éppen most fejezték be a szintén jelentős nürnbergi patrícius család, a Praun család műgyűjteményének rekonstruálását - tájékoztatása alapján jelenleg nincs adatunk arról, hogy a Nützel család kihalása után mi lett levéltáruk és képzőművészeti kollekciójuk további sorsa. Objektív okok miatt személyes nürnbergi adatfeltárásokat nélkülöző kutatásaim nem tudnak választ adni arra, vajon hogyan került a festmény Nürnbergből Budapestre. Ismeretes, hogy nürnbergi eredetű festmények feltűnően gazdag kollekciója jobbára az Esterházyak révén található a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárában, illetve, hogy fontos nürnbergi okmányok Jankovich Miklós gyűjtésének köszönhetően kerültek az Országos Széchényi Könyvtárba. (Ezek közül a múlt század végén számosat csere útján visszajuttattak a nürnbergi levéltárba.) Adataink alapján úgy tűnik, hogy Kreuzfelder tárgyalt Nützel-portréja századunk elején került Magyarországra. A Kreuzfelder-kép Nürnbergen kívüli első felbukkanásához az adatot a londoni Warburg Intézet Witt Könyvtárának fotótára segítségével nyertük. E forrás szerint 1913-ban Bécsben bocsátották aukcióra a festményt a Dorotheumban. További kutakodásaink eredményeként kiderült, hogy 1942-ben Budapesten a Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete által szervezett 11. aukción ismételten szerepelt a festmény. Érdemes megemlítenem, hogy mindkét esetben - helyesen - Kreuzfeldert jelölték meg a mű szerzőjeként. A képet a jelenlegi tulajdonos közel 15 évvel ezelőtt ismeretlen festő alkotásaként vásárolta Budapesten, a BÁV egyik üzletében. A mű védettsége folytán - kis késedelemmel ugyan - megnyugtató módon tisztázhattuk a kép szerzőiségét, mely jó alkalmat biztosított számunkra az ábrázolt személyének felidézéséhez is. MATITS Ferenc Jósa András Múzeum Nyíregyháza H-4401, Pf.57. 420