A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Képző- és iparművészet - Felhősné Csiszár Sarolta: XVII–XVIII. századi úrasztali terítők a kárpátaljai református templomokban

XVII-XVIIL századi úrasztali terítők. 24. kép Munkács. Pelikános vászonabrosz csigavonalas-pelikános sarokmintája. XVIII. század Abb. 24 Munkács. Leinendecke, Eckmuster mit Spirallinien- und Pelikanmotiv, 18. Jahrhundert alkotott teret. Kivételesnek számít ebben a munkácsi fehérhímzéses abrosz mintája, ahol a csigavonal belső terében egy fiait tápláló pelikán áll. Az indát mindig kis levelek, kacsok, keresztező ágacskák díszítik, amelyek virágban, gránátalmában, kis tulipánban végződnek. Ugyanúgy, mint a csokros és bokros mintáknál, itt sem találunk két egyformát. A Kárpátalján talált öt csigavonalas terítő mustrája is más és más. A bükéi (25. kép) és a sárosoroszi terítő csigás indájának díszítése nagyon közel áll egymáshoz, nagy a hasonlóság az inda végeit lezáró nagy virágok szerkezetében is. Csak míg a bilkei terítőn az indát lezáró virágok mind más formájúak, a sárosoroszi terítőn ezek egyformák. Az utóbbi hasonmása a berzéteifQxzoXín református egyház tulajdonában van. Az 1701-ben készített úrasztali terítő képét és leírását V. Ember Mária adta közre (EMBER 1981.101. kép, 178. sz. leírás). A salánki egyház fehér patyolat, 72x72 cm nagyságú csigavonalas térítőjének mintája az előbbieknél jóval szerényebb. A csigavonalhoz kapcsolódó minták egyszerűbbek, elnagyoltabbak, az inda végén lévő összetett tulipánnak csak a körvonalai hímzettek. Két szemben lévő szélének a közepén van az ajándékozók monogramja: „V M. I A." (11. kép). Az 1808-as leltár szerint a terítőt „VÁRADI MÁRIA ÉS ILOSVAI ÁBRAHÁM" ajándékozták az egyháznak. Négy nagyméretű és négy kisebb csigavonalas gránátalma díszíti a munkácsi 98x97 cm nagyságú batisztterítőt (7. kép). A csigavonalat kis szárak keresztezik, amelyek végén hullámos szélű, tölgyszerű levél és négyszirmú virág látható. A mintát arany 337