A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)
Képző- és iparművészet - Földing Zoltán: A kisvárdai vár XV–XVII. századi kályhacsempéi
A kisvárdai vár XV-XVII. századi kályhacsempéi két szívet találunk két oldalra kihajló levelekkel és két hegyes és gömbölyded végű levelekből álló növényi dísszel. Ugyanezeknek a motívumoknak a félbevágott darabjait láthatjuk a csempe két szélén. A középső sáv és ugyanennek a feles méretű, két szélen levő sávjai között négy, félkörívben végződő szárú, kereszt alakját formáló borda által közrefogott mező van, amelyekben két-két egymás felett tükörképszerű elrendezésben gömbölyded végződésű, bordadarabokból álló, háromszög alakú növényi minta van. A két egyforma motívum között szemmotívumot találunk, miként az előbb említett motívumok alul két oldalra, lefelé kihajló, félkörívben meghajló hurkáinak belsejében is. Ltsz. 65.4.31. 68. Négyzetes kályhacsempe. Rekonstruált, kiegészített. Ónmázas (kék alapon sárga, fehér). Anyaga a rekonstrukció miatt nem állapítható meg. Rekonstruált mérete: 20x20 cm. Kora: XVII. század. 69. kép Abb. 69 Díszítés: Végtelenül továbbszőhető, keret nélküli textilminta. A kályhacsempe tükrét a felületből csupán kissé, két lépcsőben kiemelkedő szalagok osztják. A centrumban a szalagosztás egy rövid szárú kereszt alakú mezőt formáz, amelynek rövid szárai a csempe sarkai felé átlósan mutató, elnyújtott hatszögű mezők rövidebb két-két szárát is adják. Ezekhez a hatszögű mezőket kiadó szalagokhoz kapcsolódva, a csempe sarkaiban a központi motívum negyedét kirajzoló díszeket találunk. A középen található motívumot tehát négy kályhacsempe sarkának ilyen találkozása képes ismételni, ami azt jelenti, hogy a kályha testében egymás felett lévő sorok csempéi nem lehettek kötésben. A csempe tükrének fennmaradó részét négy, a csempe oldalainál található, félbevágott nyolcszögű mező képezi, amelyeket a már ismertetett szala70. kép Abb. 70 305
