A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)
Képző- és iparművészet - Földing Zoltán: A kisvárdai vár XV–XVII. századi kályhacsempéi
A kisvárdai vár XV-XVII. századi kályhacsempéi Díszítés: A keret nélküli csempét lépcsőzetes kiképzésű bordák osztják oly módon, mintha a belsejében egy csúcsára állított, lépcsőzetes oldalú „négyzet" lenne. Ez a „négyzet" azonban nem ér egészen a példány oldalfelező pontjaiig. Az „oldalait" három-három lépcsőfok adja. A kályhacsempe felületét tovább osztja a sarkait „L"-alakban kivágó borda. Az így létrejött osztás közeiben növényi inda tekereg. A középső „négyzetben" egy központi körből indulnak a csempe négy sarka felé a négy (két hosszabb és két rövidebb) ágra szakadó indák. A csempe két szemközti oldalának felezőpontjaiból két irányba indul egy-egy hullámos, hat-hat kampós leágazással tagolt indavonulat, amelyek páronként a szomszédos oldalak felezőpontjainál találkoznak. Az L-alakban levágott sarkokban pedig negyed körből nő ki a két egymás felé hajló, s így szív alakot kiadó inda. Az így létrejött mintával díszített kályhacsempék csak úgy alkotnak egymáshoz kapcsolódó ornamentikát a kályha testében, ha az egymás feletti sorok nincsenek kötésben. Ltsz. 65-1.37. 60. Négyzetes csempe. Rekonstruált, kiegészített. Világoszöld mázas. Anyaga: sárgásszürke. Rekonstruált mérete: 22,8x23 cm. Kora: XVII. század közepe. Díszítés: A kályhacsempe felületét lépcsőfokokat alkotó bordák tagolják. Ha két egymással szomszédos oldal felől nézzük a tagolást feltűnik, hogy míg az egyik oldalnál a két lépcsőfokot alkotó borda felett négy lépcsőfokot alkotó van, addig a másik oldalról tekintve az egyetlen lépcsőfokot alkotó téglalap alakú bordát egy három fokos kiképzést mutató követi. Utóbbi esetben a szomszédos oldal felső, negyedik lépcsőfoka köti össze a szemközti, azonos szerkesztésű oldal felső, negyedik lépcsőfokait. A bordák között ugyanolyan kampósvégű indákat találunk, amelyeken kisebb hegyes leágazások vannak. Kivételt csupán az egyetlen téglalapot alkotó borda képez. Ez a borda két csempét egymás mellé helyezve négyzetet alkot, melynek közepében lévő körből (ha csak egy csempét nézünk félkörből) nőnek ki itt az erezett levelek. Ltsz. 65.1.36. 61. Négyzetes kályhacsempe. Rekonstruált, kiegészített. Mázatlan. Anyaga: barnásvörös. Rekonstruált mérete: 19,5x19,5 cm. Kora: XVII. század. Díszítés: A népies megfogalmazású csempén a mester igyekezett a szimmetriára törekedve elhelyezni igen egyszerű geometrikus motívumait, ám ez 62. kép nem mindenütt sikerült. A díszeket a Abb. 62 keret nélküli csempén vékony borda rajzolja ki. Középről a négy oldal felezőpontjai felé egy-egy középen összeszűkülő, a két végén kicsúcsosodó elliptikus formát ad ki, a típus többi díszéhez viszonyítva itt vastagabb borda. Az egymással szemközti két-két ilyen elliptikus formában azonos motívumokat látunk. Az egyik párban, az egyik hegyükkel egymáshoz kapcsolódó két négyzet található belsejükben további egy-egy körgyűrűvel. A másik pár belsejében pedig ugyanilyen kiképzésű, összekapcsolt négyzetekben egymás felé hegyükkel néző két nyilat találunk. A példány sarkaiban egy-egy nyolcszögű idom van. Ezek oldalai befelé homorodnak és négynégy oldalukat a fent leírt, középen összeszűkülő elliptikus formák adják. E nyolcszögekben egy-egy hozzájuk hasonló kiképzésű, de hatszögű idomot láthatunk közepükben körgyűrűvel. A csempe széle és a nyolcszögek azon oldalai között, amelyek nem olvadnak négy-négy oldalukkal a beszűkülő hasú, hegyes végű ellipszisekbe, ívesen meghajló, rövid bordadarabok vannak. Ltsz. 65.1.30. 62. Négyzetes kályhacsempe. Rekonstruált kiegészített. Mázatlan. Anyaga: barnásvörös. Rekonstruált mérete: 19,5x19,5 cm. Kora: XVII. század. Díszítés: Az előbbi típussal azonos műhelyből kikerült, azzal azonos geometrikus motívumokat használó kályhacsempe. Középpontjából kereszt alakban a négy oldalfelező irányába indák indulnak, amelyek 301
