A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Képző- és iparművészet - Földing Zoltán: A kisvárdai vár XV–XVII. századi kályhacsempéi

A kisvárdai vár XV-XVII. századi kályhacsempéi legesen álló felső sávba, ahol húsos levelekből vagy virágszirmokból szerkesztett hullámzó inda fut végig vízszintesen. Ezt a szalagmintát egyetlen motívum háromszori egymás mellé tételével érte el a mester. A szabályosan ismétlődő minta közeiben körök ismétlődnek. Ebből a párkánycsempe-típusból rakott sor köthette össze az egykori kályha alsó, négyzetes tüzelőterét a felső, ugyancsak négyzetes alapon nyugvó hasáb alakú testtel: tehát középpárkány volt. Ltsz. nincs. 41. Négyzetes kályhacsempe. Rekonstruált, kiegészített. Tarka mázas (zöld, sárga, barna, fehér). Anyaga: finom sárgásszürke. Rekonstruált mérete: 20,5x20,5 cm. Kora: XVI. század. Díszítés: A csempe kerete igen vastag és többszörösen tagolt, befelé mélyülő formát mutat. A legkülső szegély egy léckeretből áll. Majd két vastagabb, sima felületű négyzetes sáv fog közre egy két borda által keretezett, szintén a csempe alakját követő gyöngysort. Ez a keret övezi a példány belsejében található négyzetben lévő rozettát. Eddig a belső, a csempe szélével párhuzamos oldalú négyzetig a keret fokozatosan mélyül. A központi rozetta négy darab, ívesen végződő kettős sziromból, és a kettős szirmok mögül előtűnő, illetve a kettős szirmok közötti réseket kitöltő, hegyes csúcsban végződő, középen éllel ellátott levelekből vagy szirmokból áll. A kettős, íves végű szirmok belsejében egy pontból három felé ágazó „madár lábnyom" látható, felette pedig kis kör. A belső négyzetet legbelülről keretező, sima felületű szalagon az oldalak felénél négy-négy kört látunk, egy csúcsára állított négyzet csúcsait kiadó elrendezésben. Ltsz. 65.1.85. 42. Négyzetes kályhacsempe. Rekonstruált kiegészített. Sötétzöld mázas. Anyaga: sötétvörös, szemcsés, a hátoldalon textillenyomat. Kora: XVI. század vége - XVII. század eleje. Rekonstruált mérete: 23x22,5 cm. Díszítés: A centrális díszű példány közepén nyolcszögű keretben lévő, a csempe síkjából kiemelkedő lemetszett végű kúp van. Ebből indul a kályhacsempe sarkai felé az átlókat követve egy-egy szív alakú levél. A levelek két oldalán egy-egy a levéltől elhajló, és egyegy annak irányába hajló hegyes végű, középen vágott levél van. A két szív alakú levelet szegélyező hegyes leveleken a hajlat külső ívén négyes fogazat látható. A levelek között, a csempe oldalfelezői irányában három száron egyegy csepp alakú forma van. A csempe tükrét vékony léckeret szegélyezi. Ltsz. 65.1.43. 36. kép Abb. 36 43- Négyzetes kályhacsempe. Rekonstruált, kiegészített. Sötétzöld mázas. Anyaga: vörös. Rekonstruált mérete: 24x24 cm. Kora: XVII. század. Díszítés: A vékony léckeretben geometrikus minta van. A csempe közepén kis gombból a négy csúcs irányába kinövő, három csepp alakú ágra nyíló leveleket találunk, körülöttük pedig kettős körmezőt. A belső sűrűn vonalkázott felületű, a hozzá kapcsolódó külső pedig bemélyített körök sorával tagolt. A csempe tükrét a központi körből az átlókat követő, a négy sarokba futó borda osztja, illetve az átlós bordák és a centrális kör két szomszédos találkozásából a szemközti oldal felezőpontjába futó rövidebb bordák alkotta háromszögek. Tehát a példány osztása egy négyágú csillag, kiegészülve az átlók vonalával. így tizenkét háromszöget vagy megközelítőleg háromszöget találunk a csempe tükrében. A megközelítőleg háromszög alakú négy kisebb forma rövidebb oldala a központi kör egy szelete. Mind a négy ilyen háromszögszerű idomban a körszelet alkotta oldalukból kiinduló, öt hegyes fogban végződő, félkörívesen benyúló dísz látható. Ugyanilyen fűrészfogas kiképzésű motívum nyúlik be a csempe oldaláról a nagyobb háromszögek belsejébe, csupán nagyobb kivitelben és több foggal. Ltsz. 65.1.52. 289