A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Képző- és iparművészet - Földing Zoltán: A kisvárdai vár XV–XVII. századi kályhacsempéi

Földing Zoltán 31. Töredék. Tarka mázas. Anyaga: rózsaszín, szemcsés. Kora: XVI. század első fele. Díszítés: Vékony léckeretben ábrázolt vajszínű alapmázon világos- és sötétbarna mázas lovas(?)katona tollforgós sisakban. A léckeret darabja a fej felett látható. A sisak tolla zöld, alján szegecselt sáv fut végig. Mázazása megegyezik a következő típuséval. Ltsz. 71.1.22. 32. Töredék. Tarka mázas (vajszínű alapon világosés sötétbarna). Anyaga: rózsaszín szemcsés. Kora: XVI. század első fele. Díszítés: Vastagabb léckeretben csodalény (sellő?) teste van. A baloldali test pikkelyes, a lény farka hosszan elnyújtott, fokozatosan elvékonyodó és a teste körül tekereg. Egy másik lény testrészei a töredék bal oldaláról nyúlnak a pikkelyes testű lény felé. Ltsz. 71.3.2. 33 Töredék. Tarka mázas (zöld, fehér, barna). Anyaga: rózsaszín. Kora: XVI. század első fele. Díszítés: Lovast ábrázoló csempének a töredéke. A vágtató ló párhuzamos hullámvonalakkal ábrázolt sörénye nyakának közepétől indul. Az állat szügyén veretes lószerszám található. Ltsz. 71.1.20. 34. Négyzetes kályhacsempe. Rekonstruált, kiegészített. Középen barna, a széleken sötétzöld mázas. Anyaga: világos vörös. Rekonstruált mérete: 22x22cm. Kora: XVI. század vége - XVII. század eleje. Díszítés: A kettős léckeretben ábrázolt centrális dísz egyszerű, de igényesen, jó érzékkel kidolgozott motívumok alkotják Miskolci Mihály modorában. A csempe tükrét az oldalfelezőket érintő, csúcsára állított négyzet osztja. Ez a négyzet a csempe síkjából kidomborodik, rajta apró körök alkotta gyöngysor és szaggatott vonal fut végig egymás mellett, középen pedig éle van a négyzet alakú szalagnak. A csúcsára állított négyzet belsejében a középső gombból nőnek ki a díszek. A középső gombból a belső négyzet csúcsai (a kályhacsempe oldalfelezői) irányába egyegy középen éllel ellátott, hegyes levél nő ki, amelyek hegyénél három-három makk található. A hegyes levelek mellett, szimmetrikusan két oldalról elhelyezve egy-egy kampós, kétfelé nyíló, középen éllel ellátott, húsosabb levél van. A két szomszédos csúcs felé növő ilyen húsos levelek kifelé hajló részeinek találkozásánál vonalkázott felületű oválisokat láthatunk. A csúcsára állított négyzet által a csempe tükréből kimetszett sarok háromszögekben egy-egy középső nagyobb, húsos, erezett felületű levelet ábrázoltak, két oldalról egy-egy kisebb, vékonyabb és szintén erezett felületű, kifelé hajló levéllel közrefogva. Ezeknek a sarokleyeleknek a találkozásánál egy-egy szemet találunk. A csempe sarkaiban a fennmaradó felületet pettyekkel töltötték ki. Ltsz. nincs. 35. Négyzetes kályhacsempe. Rekonstruált, kiegészített. Világoszöld mázas. Anyaga: sárgásszürke. Rekonstruált mérete: 21x21 cm. Kora: XVI. század vége - XVII. század eleje. Díszítés: A Miskolci Mihály szerkesztésmódjában alkotott, népies ízű kályhacsempe vékony léckeretben centrális elrendezésű növényi díszeket formáz. A példány tükrét egy kettős borda alkotta csúcsára állított és az oldalfelező pontokat érintő négyzet osztja. A csúcsára állított négyzetben a sarkok felé egy központi körből nőnek ki a leveles ágak, amelyekből alul két oldalra egy-egy vastagabb éles és hegyes levél hajlik ki, az ágon feljebb haladva pedig két oldalt két-két kisebb, elliptikus, hegyes végű levél indul. Az ágak ugyanilyen kisebb levélben végződnek. Szokatlanul, a sarkokból kinőve, egy-egy a belső négyzetben található leveles ágakhoz hasonló motívum van, a két oldalra hosszan kinyúló vastagabb, éles és hegyes levelek felett csupán három kisebb, hegyesen végződő „levél" van, amelyek itt tulipánszirmot alkotnak. A leveles ágak kettős rajzolatúak: a körvonalakat egy párhuzamos, vékony vonal kíséri. Ltsz. 65.1.41. 36. Négyzetes kályhacsempe. Rekonstruált, kiegészített. Tarka mázas (barna alapon fehér, zöld). Anyaga: sárgásszürke. Rekonstruált mérete: 21,8x21 cm. Oldallapja: 8 cm. Kora: XVI. század első fele. Díszítés: Népies megfogalmazású kályhacsempe vékony léckeretben. A típus tükrét egy majdnem a keretig érő, egymáshoz kapcsolódó gyűrűkből álló körszalag tagolja. A körön belül centrális elrendezésben találjuk a geometrikus díszeket. Középen kisebb gomb van, melyből a négy oldalfelező pont irányába egy-egy két oldalt csúcsos, kidomborodó ovális forma indul. Az ovális sziluettje vékony vonalban ismétlődik. Ugyanilyen oválisok vannak az előbb említettek között is. A központi körben az oválisok között apró, vékony rajzú, a szárukkal a körhöz kapcsolódó köröcskék láthatók. A három-három ovális közti teret egy-egy csillag tölti ki, közepükben szem-motívummal. A példány körön kívül fennmaradó mezőjében, a sarkokban egy-egy gömbölyű, egyik lábával előrelépő, balra tekintő galambot oldalnézetben ábrázolt a mester. A madár rajzolata kettős: egy vékony vonal ismétli az alak formáját. A belső körön kívül, ahol az a leginkább megközelíti a csempe keretét, a két egymással szembeni oldalon páronként azonos díszt találunk. Az egyik ilyen párban ferde vonalakkal rovátkolt léc van, két végén csigavonallal. A másik pár esetében pedig egy vékony gombban végződő vonalat találunk a két szomszédos madár között. Utóbbi esetben a madarak és az egyenes, gombos végű vonal között egy-egy szemet is találunk. Ltsz. 65.1.56. 286