A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)
Képző- és iparművészet - Földing Zoltán: A kisvárdai vár XV–XVII. századi kályhacsempéi
Földing Zoltán lette a levegőbuborékokat is ábrázolta a mester. A sellő feje felett, két oldalt egy-egy kicsi négyszirmú virág látható. A sellőtől jobbra leveles inda fut függőlegesen, feltehetően az egykori csempe egész magasságában. Valószínű, hogy ezen a középső leveles indán megkettőződött tükörképszerűen a minta. Ltsz. 72.1.1. 23. Feles méretű csempetöredék. Világoszöld mázas. Anyaga: finom szürke. Kora: XVII. század első fele. Díszítés: A feles méretű kályhacsempén egy körívben meghajló testű sellő látható növényi díszítéssel. A sellő kidomborodó alakját vékony borda követi. A sellő testétől heraldikailag jobbra egy ujjas inda húzódik. Az inda és a sellő között egy kör van, az alak jobb könyökénél. A sellő heraldikailag jobb kezénél egy rozetta töredékét találjuk, míg a bal keze a teste mögé esik. A fej körül vékony, vonalkázott szalag fut körbe, az alak arca elmosódott. Ltsz. nincs. 24. Párkánycsempe. Rekonstruált, kiegészített. Sötétzöld mázas. Anyaga: szürkésbarna. Kora: XVII. század első fele. Mérete: szélesség: 21,2 cm, magasság: 17 cm. Díszítés: A csempe tükrének alján vékony léc húzódik. A főmotívuma egy középtengely osztotta tükörképes szerkesztésben ábrázolt korsós virágtövet közrefogó sellőkből áll. Felületét egy felváltva pettyezett és vonalas mezők alkotta szalag két részre osztja: a főmotívumot magán viselőre, és egy, a csempe felületétől előre majdnem merőlegesen kiugró felső részre. Utóbbi a rekonstrukciót végző restaurátor munkája. A hajdani egész példányon a felső, előre ugró rész valószínűleg valamivel tompább szögben törte meg a csempe tükrét, hiszen ha az oldalnézetben készült képet nézzük, látható, hogy ilyen lezárás esetén a kályhát felülről koronázó párta- vagy oromcsempék súlyát (ha voltak ilyenek) nemigen bírta volna el ez a típus. A csempe középtengelyében található kétfülű korsóban ötszirmú virág van, alul két oldalra kinövő vastag levelekkel, amely felett egy további oldalnézetben ábrázolt hegyes szirmú, leveles virág látható. A korsós virágtövet tükörképszerűen közrefogó sellők teste teljes körívben meghajlik. Ltsz. nincs. 25. Csempetöredék. Világoszöld mázas (L. 22-23. típus, anyaguk is egyezik). Anyaga: finom, szürke. Kora: XVII. század első fele. Díszítés: A kályhacsempén egy lovas alakját ábrázolta a mester. Az alak combig érő élesen és sűrűn redőzött köpenyt visel, oldalán egyenes kard lóg. Ltsz. nincs. 26. Négyzetes kályhacsempe. Rekonstruált, kiegészített. Sötétzöld mázas. Anyaga: rózsaszín. Kora: XVII. század első fele. Mérete: 20,5x20,5 cm, oldallapja: 12 cm. Díszítés: A kályhacsempe mintázata mély keretben ül. Ez a keret középen egy sávval osztott. Ennek a sávnak alul és felül a közepén lévő mezője van pikkelyszerűen díszítve, míg a két oldalt a középső sáv üres maradt és a csempe sarkai felől lévő mezők a „pikkelyesek". A kályhacsempe keretében lovas látható egy dombok közt emelkedő vár előterében. A lovon jól kivehető a lószerszám rajza. A lovas fején sisakot visel, a lába a kengyelben van és sarkantyút visel. Az alak és a kályhacsempe kerete közti teret leveles-ágas ornamentika tölti ki. Ugyanezzel a nyomódúccal készült, de barna mázas kályhacsempe töredéke is előkerült a kisvárdai várban végzett ásatások során, ezen a darabon a lószerszámos lófej látható. A kályhacsempét Éri István a XVII. század 30-40es éveire keltezi. A kályhacsempe igen széles oldallapjai arra engednek következtetni, hogy ezek a példányok a kályha lábazatánál elhelyezett, s ezért nagyobb statikai funkciót, fontos tartó szerepet ellátó típust képviselnek. Ltsz. nincs. 27. Pártacsempe-töredék. Sötétzöld mázas. Anyaga: finom világosszürke. Mérete: mérhető a szélesség: 21,5 cm. Kora: 1632 körül. Díszítés: A lekerekített sarkú trapéz alakra emlékeztető pártacsempe központi motívuma egy szárnyas fej. A 28. típuson láthatótól eltérő megfogalmazású ovális fejnek hosszú orra és nagy kerek szeme van. A szárnyas fejet barokkosán tekergő, sokfelé ágazó indák veszik körül. A fej is egy ilyen mintából nő ki. A fej felett pedig egy fordított szívet formáznak a szintén sokágú indák. A típus alján, egy bordák által közrefogott és három mezőre osztott sáv fut, melynek középső mezejében az 1632-es évszám (a nyomódúc feltételezhető készítésének ideje) olvasható. Az évszámot közrefogó két kisebb, téglalap alakú mezőben egy-egy kétfelé ágazó, csigavonalas végződésű inda van szimmetrikusan. Ltsz. nincs. A hátoldalon a következő felirat olvasható: Kályha töredék Találtatott a Kis-várdai várkertben 1890 évben Dr Jósa Andrásnak ajándékozta Dr Küzmös György 1890 sept. 3-án 28. Párkány csempe-töredék. Rekonstruált, kiegészített. Sötétzöld mázas. Anyaga: sárgásszürke. Méret: szélesség: 20 cm, magasság: 13,5 cm. Kora: XVII. század közepe. Díszítés: Az igen gyenge kivitelű párkánycsempe fő motívuma egy szárnyas fej. A fej haját sűrűn egymás mellé helyezett kidomborodó, apró gyöngyöcskékből alakították ki. Kerek szeme, széles, gömbölyű ál282
