A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)
Képző- és iparművészet - Földing Zoltán: A kisvárdai vár XV–XVII. századi kályhacsempéi
Földing Zoltán Összegzés Összességében elmondható, hogy a kisvárdai várban az eddig előkerült leletek alapján sosem állt a hazai kályhás művészet olyan legmagasabb színvonalát képviselő cserépkályha, mint az építkezés kezdetén alkotó udvari lovag alakos kályha műhelyének terméke vagy mint amilyen később például a közeli Sárospatakon is felállított, a habánok igazán magas művészi értékű, többszínű ónmázas kályháinak egyegy képviselője. A vár berendezésének természetesen mindig voltak a helyiség fontosságához igazodóan alacsonyabb és magasabb színvonalú darabjai. Ahogy azonban a vár és a várat birtokló családok életében haladunk a XV. századtól a XVII-XVIII. század fordulójáig a vár tüzelőberendezéseinek „elitje", a kor hazai tüzelőinek „elitjé"-hez viszonyítva egyre kisebb művészi értéket képvisel, párhuzamosan azzal a folyamattal, ahogyan a vár és tulajdonosainak fontossága, jelentősége csökken a XV. század utolsó negyede és a XVI. század vége közötti periódusban. Kivételt csupán a XVII. század harmincas éveiben - a Nyáry család jelentőségének növekedésével, felemelkedésükkel párhuzamba hozhatóan - rakott legalább két, igen színvonalas lengyelországi kályha jelent. Ezek a kor hazai kályhásművészetében igen figyelemre méltó daraboknak számítanak. Katalógus A katalógusban a kisvárdai Rétközi Múzeumban őrzött, valamennyi a vár területén előkerült kályhacsempe és kályhacsempe-töredék leírása és saját készítésű rajza szerepel. A kályhacsempék méreténél a magasság és a szélesség mellett feltüntettük a fontos datáló értékű oldallap-szélességet is minden olyan esetben, amikor ez lehetséges. A rajzok méretaránya 1:2. 1. Négyzetes kályhacsempe. Rekonstruált, kiegészített. Sötétzöld mázas. Anyaga: rózsaszín. Mérete: 23,5x23,6 cm, oldallapja: 13,5 cm. Kora: XV. század utolsó harmada - XVI. század eleje. Díszítés: Centrális díszű kályhacsempe. Vastag, többosztatú keret övezi a központi ötszirmú rozettát. A vékony léckeretet a csempe belseje felé haladva egy kidomborodó, vonalkázott felületű sáv, majd egy szalagfonat, végül ismét egy vékony léckeret követi. A központi ötszirmú rozetta közepén pettyezett gömbszelet látható. Az öt nagy húsos, középen hasított sziromban kisebb szirmok vannak. A nagy szirmok között erezett, rombusz alakú levelek találhatók. A rozettát pettyezett felületű gyűrűben ábrázolták, melyről a csempe sarkai irányába többágú leveles inda indul. A csempe kidolgozása igen plasztikus. Ltsz. nincs. 2-4. Párkánycsempe töredékei. Sötétzöld mázas. Anyaga: sárgásbarna, hátoldalon textillenyomat. Kora: XV. század utolsó harmada - XVI. század eleje. Díszítés: A vékony léckeretben az 1502-ig használatos kassai városcímert tartja egy teste mellé eresztett szárnyú angyal. Az angyal bő, alul szoknyaszerűen kiszélesedő ruhája plasztikus kidolgozású. A töredékeken a címer eredetileg három liliomából csupán kettő látszik. Ltsz. nincs. 5. Kályhacsempe-töredék. Barna mázas. Anyaga: sárgásbarna, hátoldalon textillenyomat. Kora: XV. század utolsó harmada - XVI. század eleje. Díszítés: Oroszlán. A méretéből következtethetően az állat vagy egy jelenetnek az egyik szereplője, vagy valamilyen heraldikus jelentősége van. A kályhacsempe alján látható a hajdani egész példányt keretező kettős borda. A töredék tanúsága szerint ezt a kettős keretezést még egy vastagabb léckeret is zárta. Ltsz. nincs. 6. Kályhacsempe-töredék. Zöld mázas. Anyaga: sárgásbarna, hátoldalon textillenyomat. Kora: XV. század utolsó harmada - XVI. század eleje. Díszítés: A lován hátra forduló, kezében szablyát tartó lovas katona küzdelmét ábrázolta a művész, amint éppen egy gyalogos katona tőrével megsebzi a lovast. A hosszú, hullámos hajú lovas köpenye alatt páncélinget visel. Ltsz. nincs. 7. Négyzetes kályhacsempe. Rekonstruált, kiegészített. Sötétzöld mázas. Anyaga: barnás-vörös, sötétvörös engóbozott. Rekonstruált mérete: 22x22 cm. Kora: XV. század utolsó harmada - XVI. század első fele. Díszítés: A csempe kettős, vékony léckeretében egy oldalfelezőket érintő körben, egymáshoz kapcsolódó szerkesztett rozetták adják ki a mintát. A kör által a csempe tükréből kimetszett sarkokban egy-egy sokszirmú rozetta látható. A központi körbe szerkesztett egymásba fonódó rozetták meglehetősen plasztikusak, a kályhacsempe síkjából kidomborodva annak szinte egész felületét hullámossá teszik. E díszítési mód kivitele még sokat őriz a késő gótikus, mérművekkel áttört, dongás hátú, fülkés kályhacsempék szerkezetéből. Ltsz. 65.1-598. Oromcsempe-töredék. Sötétzöld mázas. Anyaga: szürke. Kora: XV. század utolsó harmada - XVI. század eleje. Díszítés: A pártázatos lezárású oromcsempén geometrikus díszeket, osztásokat láthatunk. Az oromcsempén két négyzetes „mellvéd" található, úgy, hogy a bal oldalon mellvédben, a jobbon pedig anélkül végződik a csempe. A mellvédek eredetileg függőlegesen álltak a kályha testében (a kép némileg megtévesztő), alattuk a példány síkja tompa szögben 276