A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Helytörténet - Bene János: Az utolsó lovasroham. A Hadik huszárok a nyikolajevi csatában 1941 augusztusában

Az utolsó lovasroham vet. A gyorshadtest létszáma és felszereltsége nem lehetett döntő hatású a hadműveletek alakulására. A csapatok azonban jónéhány szervezési, felszerelési, kiképzési fogyatékosságuk, haditapasztalatokban való járatlanságuk ellenére teljesítették az eléjük kitűzött részfeladatokat. A Hadik huszárok nyikolajevi rohamának leírása a Hadtörténelmi Levéltárban a Kárpát-csoport iratai

37 között található meg. Műfaja: harctudósítás. A gyorshadtest alakulatai, magasabb egységei hazaszállításuk után, 1941-1942 fordulóján, a Honvéd Vezérkar Főnökének utasítására a hadműveleti területen vezetett okmányok, az adott és kapott parancsok, intézkedések alapján készítették el és terjesztették fel harctudósításaikat. A nyíregyházi 4. huszárezred parancsnokságán két ilyen harctudósítás is készült; az egyik - a hosszabb - naplószerű pontossággal követi végig az ezred történetét a mozgósítástól, 1941. június 27-től az ezred hazaszállításáig, november 3-ig (BENE 1993-), a másik, az itt közölt rövidebb pedig két - az ezredparancsnokság által méltán az ezred története legdicsőbbikeként számon tartott - napjának (1941. augusztus 15-16.) eseményeit, a nyikolajevi csatát írja le. Hadik huszárok a nyikolajevi csatában Alig tért vissza a nagymúltú és híres „Hadik", illetve 4. honvéd huszárezred a délvidéki hadműveletek befejezése után, 1941. év május hó első napjaiban békehelyőrségébe, Nyíregyházára, máris látni lehetett, hogy a gondos békemunkát rövidesen ismét abba kell hagyni. Észak felől, az ősi Kárpátok gerincvonalán át már közeledett a háborús rém, a mindent felperzselő szovjet seregek képében. Néhány rövid hét múlva, 1941. június 27-én hajnalban már meg is érkezett a részleges mozgósításra vonatkozó parancs. Az ezred tehát újból és nagy lelkesedéssel készült arra, hogy a rendkívül komoly helyzetre való tekintettel minél előbb harckészen álljon. Mint a múltban, úgy most is víg nótaszóval vonultak be a huszárok. A laktanyában és környékén égett a munka, mert a negyedik napon már indulni kellett. Ehrlich Géza ezredes betegsége miatt a parancsnokságot vitéz Ireghy Imre alezredes vette át. Neki jutott az a szerencse, hogy a legendás hírű gróf futaki Hadik András tábornagyról

38 elnevezett ezredet a harctérre vigye. Régi dicsőséges képek elevenedtek meg a huszárok előtt: orkánszerű lovasrohamok, diadalmas harcok. ... Senki sem szeretett volna visszamaradni. Felpezsdült az ősi huszárvér, és június 30-án az élszállítmány már ott állott készen a nyíregyházi pályaudvaron. A rövid idő és a vasúti korlátozások miatt sokan nem tudtak még bevonulni. Várni azonban nem lehetett és az ezred több csoportban megindult a kijelölt felvonulási körlete felé. Vessünk egy pillantást a Felső-Tisza völgye felé robogó, felvirágozottan egymást követő víg katonavonatokra. Az élszállítmánnyal ment a 4/1. és 4/2. huszárszázad kész részeivel. A második szállítmánynyal a fél géppuskás század és a fél huszárüteg. A harmadik szállítmánnyal a 4/1. huszárosztály-parancsnokság, a fél árkászszázad és a lovasdandár élelmezőoszlop felvételező részlege. A negyedik szállítmánnyal a 4/4. és a 4/5. huszárszázad kész részei. Az ötödik szerelvénnyel a 4/3. huszárszázad és a 4/6. huszárszázad kész részei. A hatodik szállítmánnyal az ezredparancsnokság, távbeszélő szakasz és a páncéltörő ágyús század. A hetedik szállítmánynyal a 4/2. és a 4/1. huszárszázad időközben elkészült részei. A nyolcadik szállítmánnyal a 4/II. huszárosztály-parancsnokság és a fél árkászszázad. A kilencedik szállítmánnyal a 4/4. és a 4/5. huszárszázad időközben elkészült részei. A tizedik szállítmánynyal a 4/3- és a 4/6. huszárszázad elmaradt részei. A tizenegyedik szerelvénnyel a huszárüteg és a géppuskás század elmaradt részei. Csak így lehetett a rendelkezésre bocsájtott egységszerelvényeket teljesen kihasználni. Az ezred alosztályai tehát két lépcsőben kerültek vasúti szállítással a felvonulási területre. Csak ez az eljárás nyújtott módot arra, hogy az egész hadiállományú ezred, minden nehézség ellenére, a tervbe vett időre elérte a felvonulási területét. A legelső szállítmány július 1-én futott be Nagybocskó, Kisbocskó községek területére. Különösebb esemény a vasúti szállítás alatt nem fordult elő, így a legutolsó szállítmányok is zavartalanul érkezhettek be. Természetesen itt is élénken folytatódott a munka, különösen a gyors szállítás következtében elmaradt patkolásokat kellett sürgősen pótolni. A július 3án beérkező utolsó szállítmány főleg a vonathoz

39 tartozó országos járművekből (szekerekből - B.J.) és a hadilétszámot kiegészítő lovasokból állott. A becsülettel végrehajtott gondos munka eredményeként az ezred most már elérte a teljes menetkészültséget és július 4-én délután elindult a Tatárhágó irányába. Kimerítően fáradságos napok következtek ezután. A hídrobbantások és az ellenség által telepített HL. Kárpát-csoport iratai, 1. dob. 757-767. Hadik András gróf', futaki (1710 - 1790) tábornagy. Felvidéki kisnemesi család sarja, 22 éves korában a Dessewffy-huszárezred katonája. 1744-ben ezredes, három év múlva tábornok. Legnagyobb haditettét 1757-ben Berlin megsarcolásával vitte végbe. 1764-1768 között Erdély katonai főparancsnoka. Az ő nevéhez fűződik a bukovinai székely telepek (Hadikfalva, Istensegíts) létrehozása is. 1777ben birodalmi grófi címet kapott. 1774-től tábornagy és haláláig az Udvari Haditanács elnöke. 1888-tól viselte a nevét a császári és királyi 3- huszárezred, 1930-tól pedig a nyíregyházi magyar királyi 4. honvéd huszárezred. Vonat: személy- vagy anyagszállításra, oszlopokba foglalt fogatolt, vagy motorizált szállítóeszközök a hozzájuk rendelt személyzettel. A magyar hadseregben századszintig minden alakulatnál megtalálható volt ez a csapatrész, melyet ütközet-, eleség- és málhavonat részekből állítottak össze. Az ütközetvonat a harchoz és a közvetlen utána szükséges anyagokat szállította: a lőszert és a mozgókonyhát. Az eleségvonat a naponta felhasznált élelmet pótolta, a málhavonat pedig az a rész volt, melyre csak a menetcél elérése után volt szükség, s melyet néhány napig nélkülözni is lehetett (ruházati és egészségügyi tartalék, irodafelszerelés, tiszti poggyász stb.) (BERGER 1930.278.). 251