A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Helytörténet - Hegedűs Ágota: Tanítók és iskolák helyzete a XIX. században a beregi falvakban

Tanítók és iskolák helyzete a XIX. században... egy táblázat, melyben egy-egy oszlop tartalmazza a tanulók, szülők, egyházi elöljárók nevét, a gyerekek előmenetelét. A tanítónak kötelessége volt állandóan szinten tartani a tudását, ezt ellenőrizték is, ezért az iskolalátogatók feladatai közé tartozott még a tanítók vizsgáztatása. Mielőtt valamely faluban elfoglalta volna helyét, vizsgáznia kellett a Tractus gyűlése előtt az általa tanítandó tudományokból. ' Ezen kívül évenként vizsgáztak egyszer - esetleg kétszer -, hogy tudják-e: a palatinátusi chatecizmust, Hübner Históriáit, a templomi énekeket, a 4 alapműveletet. Erre az alkalomra a tanítóknak bizonyságlevelet kellett vinniük magaviseletükről, szorgalmukról a prédikátor és a Consistorium pecsétjével, s könyveinek lajstromával. Ha akkor vizsgáztak, amikor elhagyták szolgálati helyüket, a bizonyságlevelet a vizsga után kapták ki, s a vizsgáztatók száma is kiegészült egy, a kollégiumból jövő rektor személyével. A vizsga s a visitatiók 9 alkalmával szerzett tapasztalatok alapján a felülgyelő prédikátorok évenként leadták jelentésüket az iskola állapotáról az esperesnek, aki az egyházvidék adatait összegyűjtve továbbította az egyházmegye vezetőségének - Bereg esetében a debreceni seniornak. Ha valakinek a jellemzése többször is a „hanyag, munkájára gondot nem viselő" volt, a Tractus elé hívatták, s dorgálást, sőt, súlyosabb esetben munkájától való eltiltást is kaphatott büntetésként. Fizetés A fizetésben nagy különbségek voltak az egyes községek között. Természetesen a nagyobb települések jövedelmezőbbek voltak, mint a kis falvak, de fontosak voltak a természeti adottságok is, mivel a fizetség természetbeli és pénzbeli is volt egyaránt. Az egyházkerület helységeit fizetés szerinti klassisokba sorolták. A Beregben 5 klassis volt: az ötödikben 10, a negyedikben 20, a harmadikban 30, a másodikban 40, az elsőben 50 ezüstkorona volt a jövedelem évenként. Az első klassisba tartoztak: Tarpa, Beregszász/ Beregovo, Munkács/Mukacsevo, Vári/Vari, Bereg/ Beregi, Kerecsen, Badaló/Bodolov, Kaszony/Koszino, Dertzen/Driszina, Rákos/Rakosin, Nagybégány/Velikaja Begany, Vámosatya, Guláts. A második klassisba tartoztak: Bótrágy/Batragy, Fornos/Leszkovoje, Barkaszó/Barkaszovó, Som/ Gyerenkovec, Gát/Gaty, Izsnyéte/Zsnyatyino, Beregújfalu/Novoje Szelő, Borzova, Muzsaly/Muzsijevo, Hete, Jánd, Bátyu/Uzlovoje, Marokpapi, Zápszony/Zasztavne, Kisbégány/Malaja Begany, Nagylónya. A harmadik klassisba tartoztak: Tákos, Surány, Tsetfalva/Csetovo, Tsaroda, Namény, Ugornya, Tiszaszalka, Szernye/Rivne, Csonkapapi/Popovo, Hettyen/Lipovoje, Gergelyi. A negyedik klassisba tartoztak: Kislónya, Tiszavid, Tiszaújfalu, Gut/Garazdovka, Bene/Dobroszelje, Oroszi, Halábor/Grabarov, Getse/Gecsa, Matsola/ Mocsola, Fejércse, Gelényes, Déda/Gyedovo, Darótz, Bilke/Belki. Az ötödik klassisba tartoztak: Dávidháza/Zavidovo, Tivadar, Tiszaadony, Asztély/Luzsanka. A különböző klassisokban így a fizetés más-más módon alakult. Egy 4, klassisbeli faluban a tanító fizetése: -Minden különálló, egyházhoz tartozók által lakott háztól fél tetős véka rostált búza. - Minden különálló, egyházhoz tartozók által lakott háztól fél tetős véka gabona. - Minden iskolába járó gyerektől: - fél tetős véka rostált gabona, - egy caniculáris csirke, - a „Soltárosoktól"

50 egy váltó forint, - az ABC-sektől

51 30 váltó korona. -Minden egyházhoz tartozó háztól 20-20 váltó korona. -Minden fordulóban 10 (összesen 30 vékás) szántóföld, melyet a tanító maga műveltet. - Két külön helyen lévő, összesen 4 boglya szénát termő kaszáló. - Egy vékás kenderföld. - 8 öl kemény tűzifa. - Halottért 1 Ft. A tanító által használni szokott földekért és a lakásáért az adót az egyház fizeti. A harmadik klassisban lévők fizetése: - Minden telken lakó külön kenyeres gazda ad a Mesternek a kántorságért egy-egy véka gabonát rostálva, a félbért fizetők fél véka gabonát. -Minden tanuló gyerektől, ha fél évnél tovább jár iskolába, egy véka gabonát, ha fél évig jár vagy addig sem, fél véka gabonát. - A gyerekek a maguk számára az iskolába tűzifát visznek. 47 Vásárosnamény IV.sz. anyakönyv 207.106.sz. A tanítók kötelesek a kiszabott tudományokban jártasnak lenni, azokat előre betanulni. Addig senki nem alkalmaztatható tanítóságra, míg a hivatalt illető tudományokból meg nem vizsgáltatik. Beregdaróci iskolai prot. 1795- A tanító kötelességei 8.§. Minden esztendőben legalább egyszer a prédikátornak és az eklésiai népnek jelenlétében megkívánván ezen esetre valamely szomszéd prédikátor is, examentet kell tenni az oskolai tanítónak, - különösen akkor is, amikor elhagyja az akkori lakóhelyét- a kollégiumból jövő más rektornak jelenlétében. Mind a két rendbeli alkalmatossággal az hallgatók bizonyságlevelet adnak ezen tanítónak a tanításban való szorgalmatossága felől, ha megérdemli. 49 Visitatió = vizsgálat. 50 Az osztályba sorolást nem években határozták meg, hanem a tanulmányi előmenetellel. Az iskola első három félévében a gyerekek az énekeket tanulták olvasni, illetve szövegüket mondani. A negyedik félévben kezdték tanulni az éneklést a zsoltárokból. Az ötödik félévtől a zsoltárokat rendszeresen énekelték. Ezért ők a „Soltárosok". 51 Az ABC-sek az első osztályba járó, ABC-t tanulók. 229