A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)
Néprajz - Viga Gyula–Viszkóczky Ilona: A nagydobosi sütőtök
Viga Gyula - Viszóczky Ilona lését is megrontják s értéktelen tököt termelnek, melyet a kereskedők nem vesznek át. Ez által a község lakosságának nagy anyagi és erkölcsi kárt okoznak. Előterjeszti, hogy a képviselőtestület mondja ki határozatképpen azt, hogy a fenti fordulókba más tököt mint sütőtököt termelni nem szabad, s aki ezen határozat ellen vét, veteményét a községi elöljáróság a fél költségére kivágathatja s ellene a kihágási eljárást meg is indíthatja, mely esetben bírsággal lenne büntethető. A kihágási eljárás lefolytatására a járási főszolgabírói hivatal az illetékes." A fenti jelentést a testület jóváhagyta, s megbízta a körjegyzőt, hogy a Kereskedelmi Minisztériumnál járjon el a sütőtök szállításának kedvezményes tarifája ügyében, „ minthogy Nagydobos község főterménye a sütőtök, ennek értékesítésétől függ a község adófizetési képessége s a lakosság megélhetése is." A nagydobosi sütőtök históriájának talán legfontosabb dokumentuma a község képviselő-testületének 1935. évi július 28-i ülésének jegyzőkönyve, melyet alább részletesen bemutatunk. „Tárgy: Sütőtök márkázása: Körjegyző előterjeszti a sütőtök márkázására és fajtisztaságára vonatkozó szabályrendeletet elfogadása és határozat hozatal céljából. Felmutatja és felolvassa Budapest Székesfőváros Vásárcsarnokainak Igazgatósága 9229/934. sz. leiratát, mely szerint a sütőtökkel való visszaélések megakadályozásának egyedül az az egy módja van, ha a nagydobosi sütőtök márkázva lesz. Felolvassa a szabályrendeletet, kéri annak elfogadását. Ezután hozatott a következő egyhangú 17/1935. Kgy. határozat: Nagyhódos község Képviselőtestülete tekintettel arra, hogy a nagydobosi sütőtök termelése s annak fajtisztasága a község eminens érdeke, mert a község lakosságának az évenkénti több mint 100 vagon eladásából a legtöbb jövedelme van, a felolvasott alábbi szabályrendeletet teljes egészében elfogadja: Szabályrendelet a nagydobosi sütőtök termelése és nemesítése tárgyában. l.§. Nagydobos község határában lévő I. II. III. ford. Töröstelke, lónyi, Schwitzer, Schönwald féle felosztott s fordulókban használt birtokon a sütőtök termelésére kijelölt fordulókban, illetve azoknak a sütőtök termelésére kijelölt járásában, más fajtájú tököt, mint sütőtököt termelni nem szabad. 2.§. Minden birtokos köteles ősszel a saját termelésére szánt magnak való sütőtököt kiválasztani, hogy az fajtiszta és kiváló minőségű legyen. Elvetni csak ennek magját szabad. 3-§. Mindazon birtokosok, akik a sütőtök termelésére kijelölt helyen más fajtájú tököt vetnek s ezáltal nemcsak a maguk terményét, de a szomszéd birtokosok terményét is megrontják, kihágást követnek el, s a szomszédoknak okozott kárnak megtérítésén felül az 1894. évi XII. t.c. 94. §-ának i. pontja alapján büntettetnek. 4.§. Köteles a községi elöljáróság gondoskodni arról, hogy a sütőtök termelők névjegyzékbe vétessenek, s minden sütőtök az érés előtt 8-10 nappal a községi elöljáróságnál őrzött bélyegzővel a termelő által elláttassék. Ezen bélyegzőt a termelők által választott tanács egyik tagja viszi a helyszínre s annak ellenőrzése mellett történik a bélyegzés. 5 J. Jelen szabályrendelet felsőbb jóváhagyás után válik jogerőssé s azonnal életbe lép. Jelen szabályrendelet 15 napi közszemlére való kitétele s annak megtörténte után a felsőbb jóváhagyásra való felterjesztése elrendeltetett." A márka-védelem és a bélyegzés csak részben tudta megoldani a felmerülő problémákat. Csak magunk két bélyegzőt ismerünk, de vélhetően több is volt, így a márkanév bepecsételése igazából nem hi5. kép Tökpecsétlők lenyomata. 1: Halajkó Sándorné kézirata nyomán, 2: A sóstói Múzeumfalu tárgyáról (leltári száma 56.229-1.) Abb. 5 Abdrücke von Kürbisstempeln. 1: Nach einem Manuskript von Frau S. Halajkó, 2: Von einem Gegenstand im Museumsdorf Sóstó (InvNr. 56.229.1) telesítette a nagydobosiak termeivényét. 17 Vannak jelzések, amelyek azt sejtetik, hogy a szomszédos községekből is útra kelt „nagydobosi sütőtök", de a helybeli gazdák financiális érdeke is a rövidebb távú gondolkodást pártolta, s nem a jeles termeivény hosszútávú védelmét. Mindezekkel együtt, az 1940-es években a sütőtök változatlanul nagy gazdasági hasznot jelentett, jóllehet a háborús időszak meggátolta értékesítését. A háborút követő ellátási nehézségek idején viszont Képviselő-testületi jkv. 131-314. 17 Ezúton köszönjük meg Szabó Sarolta nyíregyházi néprajzos kolléganőnk szíves segítségét a múzeumi példány felderítésében és fényképezésében. 190
