A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Néprajz - Ratkó Lujza: Virágfakadás. Egy beregi hímes tojás szimbólumrendszere

Ratkó Lujza ami működteti és értelemmel ruházza fel a tradicionálisan felépülő kultúrákat - köztük a magyar paraszti kultúrát is -, s ami egyetlen organikus egésszé avatja a néphagyomány legkülönbözőbb - s a néprajz által egymástól elszigetelten vizsgált - jelenségeit. Ebből következik, hogy a népi kultúra nem vizsgálható pusztán empirikus és racionális módszerekkel, mert ilyen módon a kapott eredmény nem annyira a vizsgált tárgyat, mint sokkal inkább magát a néprajzot, e tudományág szemléletét és premisszáit fogja tükrözni. A ráció ugyanis az értelmi és diszkurzív feltárásnak csupán egy - sajátos elvek által meghatározott és leszűkített - módja, amely nem feltétlenül alkalmas és elégséges egy alapvetően nem racionálisan felépülő kutatási tárgy megismerésére. A kutatás módszerének megválasztásakor a vizsgálandó tárgyat is figyelembe kell vennünk - s ha ez esetünkben egy szakrális alapokon álló, organikusan szerveződő kultúra, akkor olyan szemlélettel kell közelítenünk hozzá, hogy az feltárja előttünk a ráció és empíria által el nem érhető mélységeit. A valóság leszűkítése az érzékileg tapasztalhatom azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt a kulturális, szokásbeli és kultikus hátteret magát az életet -, ami esetünkben történetesen egy népművészeti alkotás keletkezésének alapja, s ami nélkül az soha nem jöhetett volna létre. Amíg a néprajz modern hadállásait fel nem adva kimondva vagy kimondatlanul egyszerűnek, primitívnek, ösztönösnek tartja a sokszor általa is nagyra értékelt népművészeti tárgyak létrehozó bázisát, a népi kultúrát - vagy inkább a népi kultúra alanyát, magát a népet -, addig soha nem lesz képes annak mélyére hatolni, a különkülön leírt és elemzett kultúrelemeket szerves és értelmes egységben látni! * Pedig az értelmezés az adott kultúrelem lényegének megértését és feltárását jelentené, azaz esetünkben a hímes tojás fenomenoloEz az ellentmondás - az alkotás nagyra értékelése s az alkotó egyidejű leértékelése - ismét csak a néprajztudomány fentebb taglalt szemléleti és módszertani problémáiból, s végső soron a paraszti kultúrához fűződő tisztázatlan viszonyából ered. 172