A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Néprajz - Szathmáry László: Őskori kőeszközökhöz fűződő hiedelmek

Szathmáry László Gönczi Ferenc szerint „Ez a kvarcz (kígyókő) világosságra tartva, a benne levő törések csillognak; ez az, a mi színe s formássága mellett a népnek a figyelmét különösen lekötötte. Mint a göcselyi nép mondja: pirókás (vöröses) szín ragyog benne, mely némelyikben olyan vékony, mint egy gombostű. Rendesen galambtojás nagyságú. Alakja kövecséhez hasonlít." (GÖNCZI 1904. 32.) Az általa Salomváron gyűjtött és fényképen bemutatott példányok - mint írja folyóból származnak. Máshol így ír: „...különböző változatban előforduló kvarcz azon neméhez tartozik, mely színtelen, áttetsző s nagyon hasonlít az üveghez (s melyről régente azt hitték, hogy kővé vált jég)" (GÖNCZI 1904.35-). Hasonló véleményen van Borbás Vince is: „Ipoly-Litke Bikktetőjéről gömbölyded, fehér, sima, csaknem áttetsző kovaköveket szoktak hozni,..." (BORBÁS 1901.581.). A Szarvas Gábor által adott leírás - amely a Gömör megyei Gergelyfalván készült - a fentiekhez hasonló: „Nagysága olyan mintegy verébtojás, csak az a különbség, hogy ez a kő igen gömbölyű, fehér színű és olyan vér-ér formák látszanak rajta." (SZARVAS 1894.388.) Amint az a vázolt adatokból kiderül, az őskori kőeszközök népies elnevezése egyrészt (1) a bőrfüggelékekhez (varjúköröm, varjúkarom, szamárköröm), másrészt (2) a villámláshoz, mennydörgéshez (Isten nyila, mennykő, égcsattanás, lebkövek) kapcsolódik. Egy harmadik nézet szerint (3) a kova és az obszidián terem (parlagi kova, varjúkova). Ezen kifejezések közül csak a mennykő és kisebb részt a kígyókő használatos a csiszolt kőeszközökre vonatkozóan. A többiek inkább a pattintott kőeszközökkel kapcsolatosak. A csiszolt kőeszközök egy részét kígyókőnek hívják, bár a kígyókövek nagy része gömbölyded, folyógörgette kvarcféleség. Irodalom BALLAGI 1873Ballagi Móric: A magyar nyelv teljes szótára. Heckenast Gusztáv, Pest. 1873BENDER 1910. Bender Béla: Adatok Tiszapolgárról Szabolcsmegye Ősrégészetéhez. Tiszapolgári Újság 1910. Január 30.4. BENKÓCZY 1907. Benkóczy Emil: Egervidéki babonák. Ethn. 18. 1907.99-102. BERZE NAGY 1910. Berze Nagy János: Babonák, babonás alakok és szokások Besenyőtelken. Ethn. 21.1910.24-30. BORBÁS 1901. Borbás Vince: Kígyófüjta kő. MNy 30.1901.581. BÖRZSÖNYI 1910. Börzsönyi Arnold: Győr vármegye története. In: Győr vármegye. Magyarország vármegyéi és vá12 A tanulmány a Művelődési és Közoktatási Minisztérium FKFP támogatásával készült. rosai. Magyarország monográfiája. Szerk. Borovszki Samu. Országos Monográfia Társaság, Légrády Ny., Győr 1910.250-268. DILLESZ 1903Dillesz Sándor: Bars vármegye őskora. In: Bars vármegye. Magyarország vármegyéi. Szerk. Borovszki Samu. Apollo Irodalmi Társaság. Budapest 1903-285-292. DÖFLER 1892. Wlislockiné Döfler F. Anna: A kalotaszegi néphit köréből. Ethn. 3.1892.362-367. ERDÉSZ 1972. Erdész Sándor: Fehér kígyó a magyar néphagyományban. [Die weisse Schlange in der ungarischen Volksüberlieferung.] NyJAMÉ 12-14.19691971. (1972.) 73-92. ERDÉSZ 1984. Erdész Sándor: Kígyókultusz a magyar néphagyományban. [Schlangenkult in der Ungarischen Volksüberlieferung.] Studia Folkloristica et Ethnographica 12. Debrecen 1984.1-180. FÁBIÁN 1803. Fábián József: A babonaságok orvoslása a köznép küzzül való kiirtása. Számmer Mihály, Veszprém 1803.147-154. GÖNCZI 1904. Gönczi Ferenc: A kígyókő s fúvása. Ethn. 15. 1904.32-35. GYÖRFFY 1916. Györffy István: Babonás hiedelmek és szokások a feketekörösvölgyi magyaroknál. Ethn. 27.1916. 81-89HERMAN 1899Herman Ottó: A magyar ősfoglalkozások köréből. Budapest 1899HERMANN 1896. Hermann Antal: Kígyókövet fújni. Ethn.7.1896. 477-481. ISTVÁNFFY 1896. Istvánffy Gyula: A borsodi matyó nép élete. Ethn. 7.1896.363-373. KÁLMÁNY 1881. Kálmány Lajos: Szeged népe. II. Réthy Lipót és fia, Arad 1981. KISS 1891. Kiss Áron: Tornyos-Pálcái babonák. Ethn. 2.1891. 249-254. MADARASSY 1933a. Madarassy László: A palócz „mennykő". Ethn. 44. 1933.75. MADARASSY 1933b. Madarassy László: 1802 évi adalék a mennykőről való néphithez. Ethn. 44.1933-79. MOHL 1930. Mohi Adolf: Lövő története. Győregyházmegyei alap nyomdaműintézete. Győr 1930.1-120. /1997 számú pályázata, illetve az OTKA F 023129 számú pályázat 160