A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)
Régészet - Istvánovits Eszter: A szarmaták és a kos. Adatok a Kárpát-medence szarmatáinak hitvilágához
A szarmaták és a kos 1 Adatok a Kárpát-medence szarmatáinak hitvilágához Istvánovits Eszter A Kárpát-medence keleti felét több hullámban megszálló szarmata csoportok vallásáról vajmi keveset tudunk. Ennek oka részben az írott források hallgatása, részben a régészeti leletek - a sztyeppeiekhez képest még szembetűnőbben - szegényes volta. Éppen ezért különös fontosságot kell tulajdonítanunk azoknak a szórványosan felbukkanó leleteknek, amelyek bepillantást engednek hitvilágukba. Ezek közé tartozik egy kos alakú terrakotta edény. Kos alakú edény Hajdúböszörmény határában Hajdúböszörmény határában, a vidi részen, Erdős Imrének a Balmazújvárost Hajdúnánással összekötő országút melletti tanyájánál alkalmi homokbányát nyitottak 1926-ban. Ekkor akadtak egy kora avar kori arany fülbevalóra. 3 A helyszínre kiszálló Sőregi János és Halasi Fekete Péter egy kutatóárkot húzott, amiben honfoglalás kori temetkezésre bukkantak (KOVÁCS 1981.81-82., KOVÁCS 1983.19- - további irodalommal). Ugyanezzel a lelőhely megjelöléssel tartanak számon egy császárkori leletegyüttest is a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeumban. 3 Közelebbi információnk a szarmata sírról nincsen, csupán annyi bizonyos, hogy az is a homokhordó helyről származik. A lelőhely Hajdúböszörmény határának ÉK-i részén a Böszörmény-Hajdúnánás-Hajdúhadház által alkotott háromszögben található (1. kép). 1979-ben M. Antalóczy Ildikó (Hajdúsági Múzeum) megpróbálta a lelőhelyet azonosítani. A Hajdúböszörmény-Polgár (35-ös) útról északra leágazó, Hajdúnánásra vivő betonút mellett mintegy 1,1 km-re akkor még állt a bakóháti iskola épülete. A homokbányát az iskola építéséhez nyitották 1926-ban. Az iskolával szemben kissé visszafelé, az úttól keletre, alig beljebb volt Erdős Imre tanyája, amit 1979-re már lebontottak, de a tanya helyén a törmelékhalom még látszott. Az épületre a helybeliek is emlékeztek. A tanya mögött, tőle kissé ÉK-re 140 m-re látszó elszíneződött talajú bemélyedéseket a régi homokbánya gödreivel lehetett azonosítani. További leleteket azonban Antalóczy Ildikó nem talált. 7 A témám szempontjából fontos császárkori temetkezés leleteit H. Fekete Péter publikálta (FEKETE 1959.11-13.). Később M. Nepper Ibolya foglalkozott az együttessel (NEPPER 1973.16.), amely az alábbi leletekből állt: 1. Hordó alakú kalcedon-, sokszögű karneol-, hengeres, gömbölyű és más formájú üveggyöngyök. Közülük egy gyöngysort láttam, amelyet 8 szem hatszög alapú hasábos karneolgyöngy alkotott (Hajdúsági Múzeum 52. 529. 1. 9 ). (2. kép) 2. Cypraea kagylót utánzó nagy, díszített üveggyöngy. 3. Nagy, díszített, feketésbarna, gömbszelet alakú üveg orsógomb?, Nepper Ibolya szerint kardmarkolat gombja. 4. Bronzfibula. FEKETE 1959-3- ábra alapján egytagú, felülhúros példány. 5. Kos alakú, téglaszínű, vékony falú, könnyű, füles terrakotta edény igen kopott vörös festéssel. Az állat kiképzése realisztikus. Talpa kissé benyomott ovális. H: 24,8 cm, M: 19,3 cm, Sz: 8,6 cm. (3-4. kép"). A dolgozat rövid előzetese ISTVÁNOVITS 1997. Lásd ISTVÁNOV1TS-KULCSÁR 1997. - további irodalommal! Hajdúböszörmény, Hajdúsági Múzeum adattára 4., 37. Hajdúböszörmény, Hajdúsági Múzeum adattára 7-8., 12-14., 21-23. Köszönettel tartozom a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum igazgatójának, Nyakas Miklósnak és munkatársainak a múzeumi kutatásban nyújtott szíves segítségükért. A Hajdúsági Múzeum adattárában nincs feljegyzés a leletegyüttesről (a publikációkban szereplő 16/1971. adattári anyag egészen más leletről szól), amit azzal magyarázhatunk, hogy a honfoglaló lovassír szenzációja mellett a császárkori tárgyak bekerülése alighanem jelentéktelennek tűnt. A lovas harcos körüli hírverésre jellemző, hogy még a The Times magyarországi tudósítója, Ottlik György is érdeklődött róla (Adattár 12.). Mindössze a 63. számú adattári tétel tartalmaz egy levelet, amelyikből értesülünk arról, hogy Roska Márton egy Hajdúböszörményben lévő jazig leletről számolt be 1940-ben. A jazig tárgyak iránt érdeklődő levélre a múzeumvezető H. Fekete Péter azonban ismét kizárólag a honfoglalás kori temetkezésről számolt be. DDM adattára 296.93- és 298.93A leleteket a kos-edényen és egy gyöngysoron kívül a Hajdúsági Múzeumban nem találtam. Az együttes egy részének leltári száma 52.586-588. A leltárkönyvben csak közelebbi lelőhely megnevezése nélkül szerepel Hajdúböszörményből 9 db gyöngy. Valójában csak 8 db van, ahogyan az a publikáció fotóján (FEKETE 1959.3. ábra) is jól látszik. A lelet vizsgálata már csak azért is fontos lenne, mivel a nagyszámú gyöngy alapján női sírra gyanakodhatunk. Ebben az esetben egy kardgomb különösen érdekes lehet. A rajzokat Benke Zsoltnak (Jósa András Múzeum), a kos fényképét Rák Rezsőnek (Déri Múzeum), a reprodukciókat Belánszky-Demkó Péternek (Jósa András Múzeum) köszönöm. A Jósa András Múzeum Évkönyve XXXIX-XL. 1997-1998. 135-151. 135
