A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)
Régészet - Korbály József: A Przeworsk kultúrához tartozó harcossírok és fegyverleletek a Kárpátalján
A Przeworsk kultúrához tartozó harcossírok és fegyverleletek a Kárpátalján Kobály József Kárpátalja területe a Keleti-Kárpátok déli lejtőire és a Tisza felső folyása menti jobb parti síkságra terjed ki. Földrajzi helyzete révén (a Kárpátok hegyei itt a legkönnyebben átjárhatóak, és itt találkozik a Balti és a Fekete-tenger vízválasztója) az évezredek folyamán fontos szerepet játszott a Kárpát-medence és Kelet-Európa népeinek történetében. Ebben az összefüggésben a Vereckei hágó - a Kárpátok gerincének átszelésére a paleolitikumtól kezdve a legkényelmesebb pont - különösen jelentős. A bronzkorban a Tisza és a Dnyeszter felső folyása közti legfontosabb kapuvá vált, és e pozícióját a következő időszakok során mindvégig megőrizte egészen az I. világháború végéig. Nem volt ez alól kivétel a római kor sem, amikor az európai kontinens belső területeinek barbár törzsei nagy erőkkel megindultak a Római Birodalom határai felé (KOLENDO 1987.). E barbárok közt fontos szerepet játszottak a Przeworsk kultúra hordozói, akik a II. századtól kezdve megjelentek a Kárpátok ívétől délre fekvő területeken, és a római limes menti katonai-politikai események aktív résztvevőivé váltak (SCHMIDT 1942. 6-12., GODLOWSKI 1984., GODLOWSKI 199370., 78.). Jelen tanulmányomat a Przeworsk kultúrához tartozó fegyveres temetkezéseknek szenteltem. Célkitűzésem az volt, hogy a kutatókat megismertessem új feltételezésemmel, mely az i.sz. II-IV. században a római limes mentén lezajló történeti eseményekkel kapcsolatos néhány probléma megoldását célozza. Vizsgálódásom alapjául az a leletkataszter szolgál, amelyik a vizsgált területen az általam pillanatnyilag ismert valamennyi Przeworsk kultúrához sorolható fegyver lelőhelyének leírását tartalmazza. Magában foglalja mind a Kárpátaljai Honismereti Múzeum (a továbbiakban KHM) gyűjteményében, mind a más múzeumokban őrzött, illetve a szakirodalomban szereplő anyagokra vonatkozó adatokat. Ha a lelőhelyek már szerepeltek a szakirodalomban a régi azóta megváltozott - nevükön, akkor a katalógusban az új elnevezések szerepelnek az első helyen, s zárójelben megadom a régi megnevezést is. A munka második része az anyag tipológiai és kronológiai meghatározásával foglalkozik, valamint a Przeworsk kultúra hordozóinak a vidék II-IV. századi történeti és kulturális fejlődésében játszott szerepével. Katalógus 1. Ardanovo (Ardánháza) I. - Irsavai járás Lehoczky Tivadar gyűjteményébe 1890 és 1900 között a Przeworsk kultúra gazdag leletegyüttese került be innen. Lehoczky - KHM-ban őrzött - kéziratos naplójának (LEHOCZKY é.n. 143-145-,7356.) köszönhetően sikerült a leletek tömegéből szétválasztanom egy-egy sír összetartozó mellékleteit. Ardanovo község Munkácstól körülbelül 20 km-re délkeletre fekszik; a Keleti-Kárpátok előhegyeinek, az úgynevezett Hát hegységnek a déli lejtőire épült. A Przeworsk típusú vastárgyak két határrészből Rokutnyi és Ternik - származnak. E határrészek lankás halmokon húzódnak, 2-3 km-re az említett községtől északnyugatra. Valamennyi leletet földmunkák során helybeli parasztok találták. Rövid idővel később vásárolta meg ezeket gyűjteménye számára Lehoczky Tivadar. 1890 nyarán Varga Iván ardanovoi lakos két vaskardot adott át Lehoczkynak. A kardokat szántáskor találták a Rokutnyi határrészen, egymástól kb. 50 méterre, Lakatos Iván és Pékár Vaszil földjén. Mindkét kardot rituálisan összehajtották, amiből arra lehet következtetni, hogy különálló sírok mellékletét képezték. A találók megkísérelték a kardok kiegyenesítését, ami a tárgyak részleges sérüléséhez, illetve töréséhez vezetett. 1. sír 1. Kétrét hajlított, kétélű vaskard. Pengéje rombusz átmetszetű, hegye háromszögű. Markolata hosszú, vékony, téglalap metszetű. A tárgy felülete erősen korrodálódott. A kard hossza kiegyenesített állapotban 86 cm, S: 860 g. (KHM B 3-554/l.) (I. tábla 5. 1 ) 2. sír 1. Háromrét hajlított kétélű vaskard. A penge közepén egy pár mélyedés fut végig, hegye trapéz alakú. Markolata hosszú, keskeny, téglalap átmetszetű, rombusz alakú gombban végződik. A meghajlított részeken kívül a tárgy felülete kitűnő állapotban van és sajátos, pirosasbarna tűzpatina borítja. Római import. A kard hossza kiegyenesítve 90 cm, a markolat hossza 19 cm, Sz: 5 cm, S: 900 g. (KHM B 3-554/2.) (I. tábla 4.). A rajzokat a szerző készítette. A Jósa András Múzeum Évkönyve XXXLX-XL. 1997-1998. 113-134. 113