A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)

Régészet - Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Adatok az alföldi szarmaták vallásához és törzsi hovatartozásához

Istvánovits—Kulcsár A szentesi diadém/fejdísz közvetlen előzményei két viszonylag jól körülhatárolható területen talált szarmata sírokból származnak: 1. Az Alsó Don mellől: - Hohlacs kurgán (Novocserkasszk) (TOLSZTOJ KONDAKOV 1890.133-136.), - Kobjakovo (Rosztov-na-Donu), 10. kurgán (PROHOROVA-GUGUJEV 1992., GUGUJEV 1992.) 2. A Kubány vidékéről: - Uszty-Labinszkaja, 46. kurgán (WERNER 1956.69., ZASZECKAJA 1975.16.risz.3, GUSCSINA-ZASZECKAJA 1994.72-73.). A fenti temetkezéseket az MI. századra datálták. Az itt talált diadémok közös jellemzői nagyon fontosak témánk szempontjából. Ezek a következők: mindegyiket aranyból készítették vagy aranylemezzel borították; a kompozícióhoz hozzátartozott a középpontba állított Élet(Világ)fa, valamint a különböző típusú, a fa felé haladó állatok sora. Egyértelmű az állatalakok szimmetrikus elhelyezésére törekvés. Míg a felsoroltak közül a hohlacsi darab pontusi görög műhelyben készült, addig a másik két példány az előbbi vagy ahhoz hasonló darabok barbár utánzata (GUGUJEV 1992. 118.). A sztyeppéi szarmata diadémok méltán leghíresebbje az 1864-ben Novocserkasszk (Alsó-Don-vidék) környékén, a Hohlacs nevű halomban talált míves darab (II-III. tábla). Az együtteshez a következő tárgyak tartoztak: aranytorques, két arany karperec, 3 arany „dobozka", egy aranyláncon csüngő aranyflakon, aranyoroszlánnal díszített hengeres jádetárgy, furulyázó Érosz-alak, két aranycsésze, két ezüstkorsó, három törött bronzedény, több, ruhát díszítő aranylemez, aranyfonal maradványai, ezüsttöredékek, terrakotta szobor töredékei, más tárgyak töredékei. (TOLSZTOJ-KONDAKOV 1890.132-133.) (1962-ben egy másik, hasonlóan gazdag, egykorú kurgán került elő Hohlacstól 2,2 km-re Ny-ra, a Szadovij halom KAPOSHINA 1963.) Az import edények alapján az együttes az I. század második felére datálható (RAJEV 1978.94.). A hohlacsi diadémmal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a publikációk alapján ma már sajnos csaknem reménytelen meghatároznunk az Életfa/Világfa és a feléje baktató állatok eredeti sorrendjét a diadém frízén. Ehhez előrebocsájtjuk, hogy az állatok egy része hiányzott, nem került múzeumba. Az első közlések egyikében (TOLSZTOJ-KONDAKOV 1890. 152-153. ábra) a tárgynak ugyanarról az oldaláról készített két rajz látható. A törések, a sarnír és más apró jelek alapján kétség sem férhet hozzá, hogy a két rajz (II-III. tábla) a diadémnak ugyanazt az oldalát ábrázolja kissé más nézetből. Jól kivehető azonban, hogy a III. táblán a két szarvas között egy fa áll, a II. táblán ugyanez a fa hiányzik a szarvasok közül. A TolsztojKondakov-féle közlés mindkét ábrázolásán a központban álló, magasabb Életfától/Világfától balra egy szarvas, jobbra pedig egy kecske áll. 1922 óta (ROSTOVTZEFF 1922.P1.XXVI.I.) más a helyzet. A kecske helyére is egy szarvas került, a központi Életfa/Világfa oldalán - ennek megfelelően - mind a mai napig egyegy szarvas látható (ZASZECKAJA 1975.risz.2.). Ez csak úgy lehetséges, ha a - megtalálás óta legalább egyszer - a figurákat leszerelték és megcserélték. A kérdés azért lényeges, mivel a többi diadém rekonstrukciója során a lemezekből kivágott állatalakok elhelyezésének sorrendjéhez (ld. lejjebb) éppen a hohlacsi diadémot vették alapul. A hohlacsi vagy vele rokon diadém/ok egyik barbár utánzata a Kobjakovóból (Rosztov-na-Donu) származó fejdísz (IV. tábla 1.), amely 1987-ben került elő. Mellékletei alapján a kobjakovói temető 10. kurgánjában feltárt temetkezés szakrális funkciókat ellátó asszonyé lehetett. A diadémon kívül a következő tárgyak kerültek elő: aranytorques, két arany karperec és egy aranygyűrű, nagy mennyiségű arany ruhadísz (flitter), a lábbelit díszítő gyöngyök és aranylemezek, két bronzveretes faládika, sok különböző típusú amulett, aranyflakon, lószerszám és annak díszei, kínai tükör, vaskés, ezüstkanál, faedény, csengő. A kurgánt az I. század végére - II. század elejére datálták (PROHOROVAGUGUJEV 1992.). A kobjakovói asszony fejdíszéből egy 12 cm magas életfa, hat szarvas, négy madár és számtalan flitter maradt meg. Az állatok elrendezése az ásatási megfigyelések és az állatfigurák szimmetrikus kivitele alapján nem okoz gondot. Egy másik barbár készítésű diadémot 1902-ben találták Uszty-Labinszkajában (ZASZECKAJA 1975. risz.3.), a kirabolt 46. sírban. Az együttest az alábbi leletek alkották: aranyfiitterek, hengeres és más alakú aranygyöngyök, két aranygyűrű, aranyozott bronzból készített szíjvég, bronz ívfibula, ládika töredékei, vaskés, vaslánclzsa, talán lószerszám darabjai. A fibula alapján a sírt a II. század első felére - közepére keltezik (GUSCSINA-ZASZECKAJA 1994.72-73.,!8.). Magából a diadémból kevesebb elem maradt meg, mint az előzőből. Ezek közé tartozik egy 12,6x6,8 cm-es életfa, amely két szimmetrikusan elhelyezett kecskéből nő ki, s öt ága végén egy-egy madár ül. A fa mellett állhatott egy kecske, egy szarvas, valamint egy meglehetősen stilizált, kisebb állat, amelyet nyúlnak vagy kutyának határozott meg a publikáló. Az állat - mozdulata alapján - aligha lehet nyúl, inkább valamilyen ragadozóra emlékeztet. A fejdísz rekonstrukciója során az állatok sorát a fa két oldalán szimmetrikusan kiegészítették (GUGUJEV 1992.risz.3.2.). Végül, de nem utolsósorban itt kell említést tennünk a Tillja-Tepe-i 6. sír diadémjéről (V. tábla 1.), amely területileg és kulturálisan a fenti kör előzménye. Az időszámításunk kezdete körüli görög-baktriai fejedelmi temető egyik sírjában eltemetett papnő(?) torzított koponyájával és szokatlan tájolásával (Ny-K) is kitűnik környezetéből. Aranykoronás feje alá ezüsttálat helyeztek. Fülbevalója szárnyas Eroszokat formáz. A fejékhez istennőt (Anahita?) és fantasztikus állatokat ábrázoló csüngőpárt erősítettek. A halott állát aranyszalaggal kötötték föl. A ruhakivágást gazdagon díszítették aranylemezekkel, a mintát középen, a mellen szárnyas istennő (Aphrodité?) szobrocskája zárta. A nyaklánc alatt két dionüszikus jelenetet ábrázoló kapocs zárta a ruhát. A csuklón és bokán arany kar- és lábpereceket találtak. A halott jobb kezébe aranyjogart, gyűrűvel díszített baljába érmet helyeztek. Egy másik érem a szájába került. Két tükröt találtak a sírban: az egyik - kínai készítmény - a halott mellén volt, a másik elefántcsontból (rajta kozmetikumok maradványai) készült és egy ezüstedény társaságában került elő. A koporsón kívülre a fejhez egy nádfonatos kosárban pipereeszközöket tettek (SZARIANIDI 1989.114-118.). 156 A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997