A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)
Régészet - Popovics Ivan: Kárpátalja Kustanovica/Kustánfalva típusú lelőhelyeinek kronológiája és periodizációja
Periodization and chronology of Kushtanovica type sites... Kárpátalja Kustanovica/Kustánfalva típusú lelőhelyeinek kronológiája és periodizációja Jelen tanulmányában a szerző a kustanovicai típusú kárpátaljai lelőhelyek kronológiai és periodizációs kérdéseit vizsgálja. A rendelkezésre álló régészeti forrásbázis, valamint a szerző ásatásainak új eredményei, s ugyancsak a Kárpát-Duna vidék Hallstatt kor végi La Téne kor elejei lelőhelyeinek időrendje alapján egy kronológiai vázlat kínálkozik. Ehhez alapvető kiinduló pontot biztosítanak a meggyőző kronológiai ismertetőjeleket tartalmazó kulcsleletek. Az alsó kronológiai határ megállapítása céljából fölvetődik a pre-kustanovicai és kustanovicai leletek egymáshoz való viszonyának a kérdése. A legkésőbbi prekustanovicai leleteket az i.e. VII. század közepére keltezik Velikij Bereznij/Nagyberezna és Huszt/Huszt temetőinek zárt leletegyüttesei alapján. A kustanovicai leletek kezdetének megállapításánál elsőrendű fontosságúak a stratigráfiai megfigyelések. Mali Hej ivei/ Kisgejőc telepen a földbe mélyített, nagy mennyiségű „poszt-gávai" anyagot tartalmazó házat átvágta két, kustanovicai kerámiával jellemezhető, földfelszíni épület maradványa. Az ilyen megfigyelések lehetővé teszik a legkorábbi kustanovicai leleteknek a HC 7 periódus határára keltezését. E következtetés helyességét alátámasztja Kustanovica IX. és XIII. kurgán, Zsornyina/ Malomrét I. kurgán, Golubinnoje/Galambos I. kurgán leletegyüttese. Figyelemre méltó, hogy valamennyi „poszt-gávai" leletekkel jellemezhető sír a kurgánban a temetkezés egykori járószintje alatt, kis, rosszul kivehető foltú gödörben található. A korai kustanovicai leletegyüttesek összehasonlító vizsgálata nemcsak a Gáva kultúrával való kapcsolataikat támasztja alá, hanem a Kyjatice kultúrával valókat is. Ez a megfigyelés ösztönözte a szerzőt annak feltételezésére, hogy a Kustanovica csoport kialakításában részt vett a szomszédos területekről a Mezőcsát kultúra által kiszorított Kyjatice népesség is. Magukat a kustanovicai leleteket a keleti Hallstatt kultúrák részéről érték hatások, különösen a HC, időszakban, ami magával vonhatta az átmenetet az egyszerű aknasíroktól a föld- és kőpakolásosokhoz. Az i.e. VI. század második felére - V század elejére Közép-Európában jellemző a szkíta típusú tárgyak behatolása. Ehhez az időszakhoz tartozik állatstílussal díszített elektronlemeze alapján a kustanovicai temető VIII. kurgánja. A Kárpátaljára ebben az időszakban jutottak el az antik importtárgyak és utánzataik (a benei/dobroszelói hydria, a nevickojei/nevickei ezüstcsüngő, az ardanovói/árdánházi vas xythos, a bukovinkai/beregbükkösi simított, fekete lekanis). Az i.e. V. század közepére - IV. század elejére keltezhető a Bobovoje/Tiszabökény melletti kurgán, amelynek ásatási eredményei a jelen tanulmányban kerülnek először publikálásra. A leletmentés során összegyűjtött régészeti együttes értékét abban látja a szerző, hogy ez alapján körvonalazható az itt tanulmányozott kör második periódusa. A 3. és 4. sírnak nem csupán meggyőző a keltezése, de egyben felhívja a figyelmet a kustanovicai leletek kulturális átorientálódásának kezdetére is. Az i.e. V. sz. közepétől megerősödnek a kapcsolataik a geta-illír kulturális körrel, míg, ezzel párhuzamosan a keleti, szkíta civilizációval a kapcsolatok kezdenek gyengülni, s az i.e. IV. század elejére végleg elhalnak. A IV. század második felére - III. század elejére a kevert Kustanovica-La Téne együttesek a jellemzőek. A vizsgált leletkör záró fázisát a kustanovicai temető XI. kurgánja határozza meg az i.e. III. század első harmadának végére. Ennek megfelelően nemcsak a Kustanovica kultúra leleteinek kezdetét és végét sikerült meghatároznia a szerzőnek az. i.e. VII. század vége és a III. század első fele közé, de el tudott különíteni két kronológiai időszakot is: az I. az i.e. VII. század vége - V. század első fele, a II. pedig az i.e. V. század közepe - III. század első fele. Mindkét fent megállapított periódus további két szakaszra bontható. A kustanovicai leletegyüttesek elemzése lehetőséget nyújt a tanulmányozott leletkör kialakulási fő irányainak megfigyelésére, amiben részt vettek gávai, kyjaticei, kelet-hallstatti lausitzi és geta-illír komponensek. A szkíta és az antik civilizáció hatása csak szórványos. Inán IIOIIOBHM 3aKap;rra>KMM Kpae;jnaB'iMM My3eíi 29400 ytepama 3aKa|)iiarci.Ka OÖJI. vi. yacropoa ivyji. Kanii yjii.ua 33. A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997 95
