A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)

Irodalomtörténet - Baranyi Ferenc: Szabó Pál, Veres Péter, Kodolányi János és Váci Mihály levelei Kuthy Ferenchez

Bárányi Ferenc VIII. Szabó Pál levele, autográf. Ltsz.: I.Gy. 90.3.66. Kedves Barátom! Örülök, hogy tenyészhetnek a kacsák: ez komoly hasznot jelent! Ami egyéb megjegyzéseidet illeti: engem soha, nem ilyen, vagy amolyan közvélemény irányított: hanem a lelkiismeretem! S hogy sétálok a pappal: i

gen, mert ezek földosztó papok voltak akkor. amikor még a szocdemek is ott hagyták a falut, s parasztot! S egyébként pedig tudod jól, hogy a magyar reformáció mit jelentett nem csak a magyar nemzetnek, hanem időközönként Európának; A török - igazabban a mohamedánok rohamai ellen! S: en

gem a Kálvinista Egyház nevelt azzá, ami vagyok. Node: osztottunk mi földet! Éppen, (Ugranak) is, igen, s nem is egyszer, s nem is keveset! No, legyen elég ennyi a jóból. Szeretettel köszöntelek: Szabó Pál Érk. 967.VI. 20. Kisvárd a 1. kép Szabó Pál levele (Ltsz: I.Gy. 90.3.64.) Abb. 1 Brief des Pál Szabó (Inv.Nr.: LGS 90.3-64.) IX. Szabó Pál levele, autográf. Ltsz..- I.Gy. 90.3.63. Kedves Barátom! Némi kis szomorúsággal, értesítelek, hogy a gávai találkozón ezévben már nem tudok résztvenni. Nem védekezésképpen, csupán tájékozásul: Kiskunmajsa, Kalocsa, Szombathely, Seregélyes, Berekböszörmény, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, - vettem részt az utóbbi két hónap alatt. S még hátra van: holnap Högyész, s 30-án Füzesgyarmat. De ha élünk, tavasztályban(sic') esetleg rákerülhet a sor. Megértésedet kérve, üdvözlettel: Szabó Pál. X. Veres Péter levelezőlapja, autográf

12

. Ltsz.: I.Gy. 90.3.57. Feladó: Veres Péter, Bpest. VI. Bajza u. 18. Irószöv." 1956. VI.26. Kedves Barátom! Megkaptam a kéziratot. Köszönöm. Érdekes és szép. Mennyi külön szine van csak egy ilyen kis nép kultúrájának is mint a magyar. Szinte minden falu külön emberi közösség és a sok azonos mellett mindig külön kultúra is. Az élet az azonosságok és különbözőségek térben és időben változó szintetikus egysége. Mindezt azonban már rég megirtuk. De te nem írtad meg miért küldted a kéziratot, azonkívül hogy olvassam el. Amiért az egészet megírtad s ami a III - IV. részben van azzal is szinte minden mondatában egyetértek, de egyelőre nem tehetek egyebet, mint hogy (Rossz Asszonyt), Szegények Szerelmit, Balogh családot

14 írok. Az utódok dolga lesz ezekből és a még megírandókból levonni az élethez (a nemzeti élethez) múlhatatlanul szükséges társadalmi és erkölcsi következtetéseket. Már dolgozom egy új könyvön is néha. Címe a Természet könyve

15 lesz, de nemcsak a füvekről fákról hanem inkább az emberekről és a népekről fog szólni. (Egyebet most nem tudok.) Üdv: Veres Péter '- A levelezőlaphoz ragasztva egy gépírásos vers olvasható, amelyet Angyal György, Kuthy Ferenc barátja írt Angyalházán 1962. április 17-én „Zoltánka, kis unokám születésére" címmel. A vers a következő: Megszületett a kis unokám, / - Égből jött drága jövevény - / Most róla szól ez az ujjongó / Boldog hozsanna-költemény. / Az én szivem, én bus nagy szivem / Most az örömtől megremeg, / Mert valahol a Rajnamentén / Megszületett egy kisgyerek. / Innen a szőke Tiszapartról, / A Hortobágy, a Délibáb / Sugaras, fénylő világából / Küldök az Égbe hő imát; /Őérte, a csepp f'iucskáért, / Áldja Őt Isten két keze, / Mert nagyapjának az örömtől / Könnyes lett mindkét bus szeme. / Óvja meg Őt a bajtól, vésztől / A nagy Úristen hatalma / És vigyázzon Rá szüntelenül / Az Égnek minden angyala! / Ne tudja soha, mi a könny, vér / A szenvedés, a háború! / Bánat ne dúlja kicsi szivét / S lelkén ne legyen gond, ború! / Hulljanak le a csúf határok / Melyek gonoszul tépik szét / A forrón egymásért dobogó / Embermilliók bus szivét. / Gondolatoknak, érzelmeknek / Tömege rajzik lelkemen, / Te látod, tudod, érzed Uram,/ Megváltó, drága Istenem! / A rajnamenti kis bölcsőre / Száll mostan áldó sóhajom, / De távol van a Tiszaparttól... / fis most csak ez a bánatom. / De megszületett s él unokám. / A csöppnyi, édes kisgyerek, / Kicsi Zoltán, Te Ég küldötte, / Forrón, áldón köszöntelek! 11 Veres Péter ekkor a Magyar írók Szövetségének elnöke. " A „Rossz asszony" c. regényét, ami 1954-ben jelent meg a Szépirodalmi Kiadónál ekkor fordítják orosz nyelvre. A kezdetben „Három nemzedék" címet viselő regénytrilógia második darabját, a „Szegények szerelmét" is ekkor fordítják. A trilógia harmadik darabja János és Julcsa" címmel 1956-ban születik. Hz önálló kiadásban 1957-ben lát napvilágot. A regénytrilógia mindhárom része egyszerre, immár „A Balogh család története" címmel 1961-ben jelenik meg. IS Ilyen címmel önálló Veres Péter könyv nincs. Kgy 1956-os cikke igazít el bennünket ebben a kérdésben, amelynek címe: „A természet könyvéből. Naplójegyzetek."' Csillag, 1956. lO.sz. 739-761.p. 286 A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997