A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)
Irodalomtörténet - Baranyi Ferenc: Szabó Pál, Veres Péter, Kodolányi János és Váci Mihály levelei Kuthy Ferenchez
Szabó Pál, Veres Péter, Kodolányi János és Váci Mihály levelei Kuthy Ferenchez Bárányi Ferenc Bevezető 1990. október 8-án került a Jósa András Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményébe Bory Zsolt hagyatéka. Az anyagot Csorba Sándor főiskolai tanár segítségével vásároltuk meg Boiy Beátától. Az anyag Bory Zsolt verskéziratait, leveleit, róla készült fényképeket és az általa szervezett író-olvasó találkozók meghívóit tartalmazta. A hagyaték rendezése, leltározása során derült ki, hogy az anyagban kilenc Szabó Pál, két Veres Péter és egy-egy Kodolányi János és Váci Mihály levél is van. A levelek címzettje azonban nem Bory Zsolt 1 , mint azt gondolnánk, hanem Kuthy Ferenc 2 . A címzettről a levelek alján található autográf feljegyzésből az is kiderült, hogy az 50-es években Balatonmáriafürdőn, míg a 60-as években Kisvárdán lakott. A levelek tartalma, az írók személye és az előbb elmondottak arra indítottak, hogy megpróbáljam megkeresni azokat, akik ismerték Kuthy Ferencet. A témával kapcsolatos rövid ismeretterjesztő cikkemre maga Kuthy Ferenc fia jelentkezett, aki jelenleg is Kisvárdán él. Az ő segítségével számos - a levelek egyes tartalmi részeire, megjegyzéseire, édesapja életére vonatkozó - kérdésemet sikerült tisztázni, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezen írásokat forrásként, a megfelelő jegyzetekkel ellátva közzé lehessen tenni. Kuthy Ferenccel és a felsorolt írókkal kapcsolatos kutatásaim azonban nem véglegesek. Ugyanis fia tájékoztatása szerint - amit a levelek tartalmi vizsgálata is igazol édesapja ezektől az íróktól több levelet őrzött, amelyeknek holléte egyelőre ismeretlen. Ugyanez a helyzet Kuthy Ferenc leveleivel, amelyeket az említett írókhoz írt. Ennek ellenére a levelek megjelentetését több szempontból is indokoltnak tartom. Szabó Pál első öt levele fontos információkat tartalmaz Szabó Pál egyik művének keletkezéstörténetéhez s írói anyaggyűjtésének módszeréhez. (A levelek értékét csak növeli, hogy az ötvenes években születtek, mely időszakot ez idáig nem tisztázták kellőképpen a Szabó Pál írói munkásságát, életét bemutató irodalomtörténészeink.) Kodolányi János és Veres Péter esetében pedig érdekes életrajzi adalékokkal is szolgálhat. Szabó Pál és Veres Péter levelei mindemellett az emberi mentalitásukról kialakított képünket is gazdagítják. A levelek közlésekor az eredeti helyesírást (gépelést) követtem. A levelekben található aláhúzásokat az eredetivel egyezően jelöltem. A levelek érkezését, a címzések helyét stb. tartalmazó idegenkezű tintaírást - valószínűleg a címzetté - a megfelelő megkülönböztetés érdekében dőlt betűvel jelzem. Minden egyes levél előtt feltüntettem azok leltári számát és jellemzőit. A bizonytalan olvasatú szavakat, mondatokat zárójelbe tettem. A hosszabb javítások helyét x-szel jelöltem. Remélem, hogy ezek a levelek is hozzájárulnak a felsorolt írók jobb megismeréséhez, s eredményesen fogják segíteni a velük foglalkozó kutatók munkáját. Bory Zsolt életrajzi adataira és munkásságára vonatkozóan Id. KATONA 1994.134. 1 Kuthy Ferenc [Hencse (Somogy megye), 1906 - Kisvárda, 1977]. Nagyapja parasztgazda volt, aki Ferenc fiát tanítónak adta. A tanítóskodást Hencsén - Csurgó melletti kis somogyi falu - kezdte, ahol a levelek címzettje született. Hencse után Nagykorpádra került, ahol legifjabb Kuthy Ferenc az apja keze alatt kezdett tanulni. A példaképként emlegetett apa nagy hatással volt fia pályaválasztására. A gimnázium elvégzése után Csurgón és Nagykőrösön járt tanítóképzőbe, amelyet 1927-ben fejezett be. Magyarladon (Somogy megye) kezdett tanítani. Közben megnősült. Első felesége. Gaál Judit tanítónő volt. (Házasságukból három gyermek született: Ferenc, Imre és Sarolta.) A magyarladi iskola megszűnése után Nagykőrösön, Szamostatárfalván, Pestújhelyen, Vecsésen dolgozott hosszabb-rövidebb ideig. A tanítás mellett gyermekszíndarabot (A kis hazaszerzők - Körmend, 1929.) és pedagógiai munkát (Az anya, mint nevelőnő - Pestszentlőrinc, 1933.) írt és történeti kutatásokat (Nagyváthy János - Csurgó, 1943.) is végzett. Munkái önálló kötetben is megjelentek. A 4()-es évek elején visszakerült Somogy megyébe, ahol a Tikosi Általános Iskola (1951-1953), majd a Balatonmáriafüidői Általános Iskola (1953-1957) igazgatója volt. Fzt követően (1957-1960) a Balatonfenyvesi Általános Iskola nevelője lett. I960 és 1962 között Pest megyei iskolákban tanított. Flső felesége halála után újra megnősült. Második házassága révén került Kisvárdára 1962-ben. (Második házasságából egy gyermeke született: Ferenc.) 1966-os nyugdíjazásáig a környező falvak (Tiszakanyár. Fényeslitke) iskoláiban tanított, mindvégig tanítóként. A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997 283
